Az iskolai történelemórákon megtanultuk, hogy az antik Görögország Európa és a világ közepe volt, a demokrácia bölcsője, a művészetek, a kultúra fellegvára. Most pedig azt kérdezzük: mi történt, hogyan jutott a csőd szélére ez a mesebirodalom? A fénykor után a görögök történelme szerencsétlenül alakult. Az ókori városállamok időszakát majdnem kétezer éven át az idegen megszállás követte, először a rómaiak, aztán a bizánciak, majd a törökök elnyomásával. A modern Görögország 1822 óta létezik, és gyakorlatilag azóta úszik az adósságban, válságból polgárháborúba és vissza bukdácsolva. Az Európai Unió sok ország számára csodákat ígért, de elég hamar kiderült, hogy valójában nincsenek csodák. A görögök mégis hittek (reménykedtek?) a csodában, de az is lehet, hogy csupán a lehetőségeket használták ki, bátran vették fel a kölcsönöket, amelyeket az életszínvonal növelésére fordítottak, mert az EU jobb életet ígért. Görögország annyiban hasonlít minden más országhoz, hogy ha a kormánya megpróbál spórolni, megbukik, és választanak helyette egy olyat, amelyik leígéri a csillagokat az égről. Most már csak az a kérdés, hogy előbb jönnek rá arra, hogy ez nem fenntartható pálya, mint hogy az EU elzárja a pénzcsapot vagy sem? Csakhogy az EU nem azért bővítette határait, hogy később elkezdje szűkíteni területét. Nem azért fektet be, hogy majd ne profitáljon. Az, hogy az EU ad, csak látszat, mert amit egyik kezével ad, azt a másikkal többszörösen veszi vissza. Nagyon jól tudja azt is, hogy ha Görögország kívül kerül az euróövezeten, Oroszország és Amerika azonnal elkezd versengeni érte, hiszen katonai szempontból egy nagyon fontos térségnek számít. És mi lesz, ha más országok is rájönnek, hogy az EU-n kívül is van élet? Ha Görögország kimarad az EU-ból, nagyon sokan veszik majd a vándorbotot, és áttelepülnek valamelyik EU-s országba. És ott csak nyerni fognak velük. Nem kell majd gyárakat hozzanak Kelet-Európába, hogy olcsó munkaerőt találjanak, helybe megy majd az olcsó munkaerő. Az Európai Unió előre tervez, és megpróbál sakk-mattot adni az új tagországoknak. Itt az ideje, hogy mi is átlássunk a szitán, és — mint a görögök — elmeneküljünk a matt elől.

 Elek György