Nem kapott széket Gáspár Lacitól az X-Faktorban a szatmárnémeti Pfeifer Melany, így számára már nyáron véget ért a magyarországi tehetségkutató műsor. A szerkesztőségünknek adott exkluzív interjúból kiderül, hogy ez nem vette el a kedvét az énekléstől, merész álmai vannak.

Pfeifer Melany nem az első Szatmár megyei, aki szerencsét próbált hazai vagy magyarországi tehetségkutató műsorokban. A 17 éves lány viszont azért tűnik ki kicsit a többiek közül, mivel a szatmáriak elsősorban párbajtőrvívóként ismerhették meg, aki többszörös honi bajnoki érmes, de a nemzetközi porondon is dobogóra állhatott, ennélfogva korosztályos válogatott is.

Az utóbbi években viszont énekesként is egyre többet hallani róla: korábban feltűnt a Românii au talent tehetségkutató műsorban, legutóbb pedig a magyarországi X-Faktorban két szűrőn is túljutott, viszont a mentorházba már nem jutott be, Gáspár Lacit ugyanis nem győzte meg Kiss Tibor (Quimby), Pásztor Anna és Pásztor Sámuel szerzeménye, a Kezdjetek el élni – Márti dala.

A szerkesztőségünknek adott exkluzív interjúban Melanyval beszélgettünk mindarról, ami foglalkoztatja.

— Aki nem tartozik a családi vagy közvetlen baráti körébe, annak a Pfeifer Melany név az éneklésről, a vívásról vagy a templomból lehet ismerős. Vegyük most fordított sorrendben, hiszen a családja és önmaga számára is fontos a vallás, a hitélet.

— Ez így van. Mondhatom azt, hogy a templom a második otthonom. Pici korom óta vallásos neveltetést kaptam, számomra magától értetődő volt — és mai napig is az —, hogy a vasárnap reggeli pihenés helyett a templomban, a zenészek között segédkezem, amiben tudok. Az éneklés iránti szeretetem is a templomból indult, sosem felejtem el, amikor még alig tudtam olvasni, nem azért izgultam, hogy a hangok a helyükön legyenek éneklés közben, hanem a szavak helytelen olvasásától tartottam.

Így volt nevelve

— Manapság nem jellemző a közismert személyekre, az úgynevezett celebekre, hogy a hitélet mindennél fontosabb legyen számukra. Ezzel kicsit ki is tűnik a sorból. Hogyan értékeli ezt a környezete?

— Nem szándékozom celeb életet élni, ez áll tőlem a legmesszebb, ahogy mondja, már a hitéletem sem passzol a képbe. Sosem tagadtam vallásos jellememet. Így voltam nevelve, ezt kaptam otthon. Nem gondoltam soha, hogy nekem szégyellnem kéne mindezt, inkább kincsként tekintettem rá, hogy egy olyan közösségnek lehetek a tagja, olyan emberekkel nőhetek fel, akik értékek a mai világban, akiktől szeretetet, támogatást és jó példát kaphatok. Ha mesélek az életünkről számomra ismeretlen embereknek, mindig látok egy csepp vágyat az iránt, hogy közösségbe tartozzanak. Nekem ez megadatott, és hálás vagyok érte!

— A sport és az éneklési pályán is a maximálisat akarja nyújtani. Ön szerint melyik pályán sikerült a legjobb eredményeket elérnie?

— Kilenc éve vezetett be először a terembe Simona Pop olimpiai bajnok párbajtőrvívó. Akkor még nem gondoltam volna, hogy ennyi ideig a vívás szerelmese leszek. Már egy kis családdá alakultunk az évek során, nagyon sok időt töltöttem az edzőimmel. A belém fektetett sok munka meghozta a gyümölcsét, de nagyon sokszor csalódást is okoztam. A maximumot akartam nyújtani, de természetesen ez nem mindig sikerült, hiszen mindent egyszerre szerettem volna a lehető legjobban csinálni. Talán a sportban többet küzdöttem eddig, az éneklés hobbi volt. Éneklés terén nem értem el nagy eredményeket, vívásban nagy részben az edzők érdeme, hogy néha minden úgy alakult, ahogy elterveztük.

— A hazai és a magyarországi tehetségkutató műsorokban egyaránt feltűntek a közönség soraiban a szülei. Mindenben támogatják?

— Nem lehet olyat mondani, amiben ne támogatnának. Mindig ott vannak mellettem, és izgulnak értem, úgy a közönség soraiból, mint a pást széléről. Szerintem kevés az olyan fiatal, akinek ennyire nagy támasza lehet a szülei részéről. Ők azok, akiknek a támogatása nélkül semmit nem tudnék megvalósítani. Óriási hála és köszönet illeti őket.

Az ének és a sport

— Az éneklés és a sportolás is közel ugyanabban az időszakban indult ön számára. Volt, hogy mérlegre helyezte a kettőt, hogy melyik fontosabb?

— Mindig jól megfért a kettő egymás mellett. Asszó közben gyakran megesett, hogy énekelgettem, vagy versenyen, a szállodai szobában gyakoroltam a dalokat. Minden percem be volt osztva, éneklésre fordítottam a szabadidőmet. De mindkettő közel áll a szívemhez.

— Próbára tette magát egy romániai és egy magyarországi tehetségkutató műsorban is. Össze lehet-e hasonlítani a kettőt a színvonal szempontjából?

— Tapasztalat szempontjából a Românii au talent és a magyarországi X-Faktor is érdekes és fontos állomás volt az életemben, de talán mivel több időt töltöttem az X-Faktorban, ott több élményt szereztem.

— Hol érezte jobban magát?

— A romániai tehetségkutató első próbálkozás volt. Szövődött barátság, és hosszú távú kapcsolatot ápolok mai napig is egy számomra kedves stábtaggal. Tetszett, hogy valami újat próbálhatok ki. A magyarországira már nyitottabban indultam. Próbálom mindenben a jót meglátni, és csak annyit tudok mondani, hogy elképesztő, milyen munka folyik a színfalak mögött. Sosem feledem azt a sok pozitív gondolatot, amit kaptam ezektől a műsoroktól.

— Azok után, hogy kicsit a színfalak mögé is láthatott a celeb életet illetően, úgy véli, hogy bele tudna olvadni abba a társadalomba? Vagy lehet úgy is celebnek lenni, hogy közben az ember nem változik meg?

— Valamilyen szinten megváltozol, mert más lesz a mindennapi rutinod, felfordul az életed, a körülötted lévő emberek hatással vannak rád. De úgy gondolom, minden új lehetőség adtán picit változunk. Ha egy jó alapot kaptál, az egész életeden át végigkísér, és én ezt elmondhatom magamról a szüleimnek köszönhetően. Biztos vagyok benne, hogy élvezném egy darabig, hogy sok új dolog történne velem. A celeb élet messze áll tőlem. Szeretném megőrizni önmagam, és nem csalódást okozni azoknak, akik most büszkék rám.

— Jövő nyáron érettségizik. Milyen jövőt szeretne magának Pfeifer Melany?

— Egy olyan jövőt képzelek el, ahol boldog vagyok. Sokszor mondják, hogy én mindig mosolygok. Ezt az őszinte mosolyt egy életen át szeretném megőrizni. Szeretnék egy sikeres érettségit, majd egy biztos diplomát szerezni, amit a marosvásárhelyi orvosi egyetemen, dietetika és nutrició szakon képzelek el. A sportot mindenképp folytatni szeretném, amire Vásárhelyen lehetőségem is van. Sokat tanultam és köszönhetek a vívásnak, nem tudnám lerakni a párbajtőrt. A legnagyobb álmom, hogy énekes lehessek. Saját dalokat szeretnék, és ezek mellett titkolt vágyam, hogy egyszer Presser Gáborral és más neves zenésszel színpadra léphessek. Sok álmom van még, és félve mondom ki őket, de azt mondják, ha valamit nagyon szeretnél, az előbb-utóbb megvalósul. Ami biztos, hogy a boldog családi élet utáni vágy nélkül nem lenne teljes a hosszas felsorolásom.