A sertéspestis visszaszorítását drasztikus módszerekkel lehet elérni. A mezőgazdasági miniszter és az Országos Speciális Sürgősségi Helyzetekért Felelős Bizottság több intézkedést is elfogadott, a mezőgazdasági területek felgyújtásától a vaddisznók kilövésééig.

Romániában a sertéspestis vírusát először 2017. július 31-én azonosították Szatmár megyében. A hatóságok gyors közbelépésének köszönhetően a betegség terjedését sikerült megállítani. 2018. június 10-én újabb fertőzési gócpontot azonosítottak, ezúttal a Duna-delta területén, az ukrajnai határ szomszédságában. Azóta az ország délkeleti részén négy megyében (Tulcea, Brăila, Constanța, Ilfov) több mint négyszáz gócpontot azonosítottak. Az ország délnyugati részén három megyében (Szatmár, Bihar, Szilágy) sújtott a kór, 22 gócponton. Eddig ötvenezer sertés esett az afrikai sertéspestis áldozatául. Az afrikai sertéspestis visszaszorításának módjáról nagyon sokan mondtak véleményt, ám eddig nem sok határozat született tényleges akcióterv bevetéséről. Petre Daea mezőgazdasági miniszter azonban az 1295-ös számú rendeletében elrendelte, hogy fel kell számolni mindazon mezőgazdasági területeket, amelyeken sertéspestissel fertőzött állatot vagy állattetemet találtak. Ennek a rendeletnek a legdrasztikusabb előírása, hogy az érintett mezőgazdasági területeket fel kell gyújtani. A Szatmár Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, Ioan Cioltean megkeresésünkre elmondta, egyelőre Szatmár megyében nincs szó a mezőgazdasági területeket érintő megszorító intézkedésekről, hiszen az elhullott vaddisznókat erdészeti területen találták meg.

Az Országos Speciális Sürgősségi Helyzetekért Felelős Bizottság elfogadott egy másik országos intézkedést, mely a vaddisznók kilövéséről rendelkezik. Ennek értelmében megnövelték a kilőhető vaddisznók számát. Egyelőre Tulcea és Konstanca megyékben adták ki a kilövési engedélyt, de a határvonalak mentén is ki kell lőni meghatározott számú vaddisznót. Szatmár megyében két zóna van, ahol a vaddisznók kilövését engedélyezték, ez a megye közel kétharmadát jelenti, tudtuk meg Altfatter Tamás alprefektustól. A vadászok meghatározott kvóta szerint lőhetnek le vaddisznókat, amelyeket szigorú vizsgálatoknak kell alávetni állatorvosi felügyelet alatt. Amíg a szükséges vizsgálatok el nem készülnek, addig a vad húsát nem szabad felhasználni, azt hűtött helyen, mélyhűtőben kell tárolni.

Szakmai vélemény

Dr. Magyar Lóránd állatorvos, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának elnöke szerint nem kezelik megfelelőképpen a problémát. Amikor az első esetek megjelentek, harminc kilométeres körzetben az összes disznót és vaddisznót el kellett volna pusztítani. Ehelyett karanténzónákat hoztak létre, ettől függetlenül az állatok tovább mozoghattak. Feltételezhető, hogy a vaddisznó az egyik vektora, az egyik szállítója ennek a betegségnek. Magyar azt látja, hogy akár egy élelmiszer-ipari terrorizmusról is beszélhetünk, megvannak az európai érdekek, sokaknak az az érdekük, hogy a kelet-közép-európai sertéstenyésztést teljes mértékben kiirtsák, és a nyugat-európai országok sertésállományát vásárolják fel. Most már oda jutottunk, hogy kukoricaültetvényeket akarnak teljesen megsemmisíteni. Ígérnek ugyan kárpótlást, de az összeg, amit a mezőgazdasági szaktárca ígér, nagyon alacsony. Komoly következményekkel járhat az, ha kipusztítják a vaddisznóállományt, megyéket hagynak sertéstelepek nélkül, ráadásul a takarmányt is megsemmisítik. A betegség nem gyógyítható, oltással nem lehet ellene védekezni, terjedésének megelőzéséért viszont sokat tehetnek a gazdák is. Fontos, hogy ne vásároljanak disznókat, malacokat, de olyan állatot se, amelyiknek nincs fülszáma. A gazda egy-két napon belül jelentse a körzeti állatorvosnak, ha sertést ad el vagy vág le, esetleg vásárol.

Ha ellenőrzés során fülszám nélküli sertést azonosítanak egy gazdaságban, nem kap kártérítést a gazda, és 400–1500 lejes pénzbírsággal sújtható. Még súlyosabb anyagi következményekkel is járhat a fülszám hiánya, hiszen a mezőgazdasági támogatások akár teljes megvonását is kockáztatja az, aki nem fülszámozza, nem jelenti be a sertést.

Balogh Sándor erdészmérnök, a Szatmári Erdők Egyesülete vezetője is veszélyesnek tartja az afrikai sertéspestis terjedését. Elmondta, nehéz olyan döntéseket hozni, amelyek megoldásokhoz vezetnek. Véleménye szerint a kukoricaföldeket csak ott kellene megsemmisíteni, ahol megfertőzött állati tetemeket találnak. Az, hogy találnak egy-két elpusztult vaddisznómalacot, még nem jelent komoly veszélyt, hiszen a malacok bizonyos mértékben történő elhullása eddig is jellemző volt.

Sógor Beáta

Elek György