A Német Demokrata Fórummal, az MPP-vel és az EMNP-vel való viszony, a jövő évi választásokra való felkészülés és a parlamenti, illetve helyi beszámolók mellett az SZKT Szatmár megyei tagjainak megválasztása volt téma, és elfogadták az új alapszabályzatot is.

Pénteken délután a közigazgatási palota nagy gyűléstermében Pataki Csaba megyei elnök köszöntötte az egybegyűlteket, köztük az utolsó alkalommal „meghívottként” érkezett Nőszervezet tagjait, hiszen a megyei alapszabályzat módosulása értelmében a nőszervezetek képviselői az RMDSZ testületeiben tagságot, tisztségeket és képviseleti jogot is nyertek. Ezt követően Kovács Péter, az országos szervezet ügyvezető elnöke vette át a szót, elismerve, hogy sok szempontból borzalmas ugyan az ülésterem, azonban úgy vélte, még mindig jobb bent lenni, mint kint. „A román politikában megint mindenki megbolondult” — mondta Kovács, utalva elsősorban a levélbeni szavazás körül elindult populista nyilatkozathullámra, majd — akárcsak az egy hónappal ezelőtti polgármesterjelölt-választáson — ismételten arra figyelmeztette a teremben lévőket: jövőre mindannyiunk számára fontos választásokat tartanak Romániában, s természetesen az RMDSZ célja most is az 5%-os küszöb elérése. „Jó esély van rá, hogy az RMDSZ legyen a mérleg nyelve, de ehhez be kell kerülni a parlamentbe, s hogy ezt elérjük, sok munka kell országos és helyi szinten is. Komoly esélyünk van a sikerre, csak nagyon sokat kell dolgozni, hogy az elfordultakat visszafordítsuk magunkhoz” — fogalmazott, egy-egy mondattal utalva a másik két magyar párttal való kapcsolatukra is: „Bíró Zsolték (Magyar Polgári Párt) megérdemelnek egy esélyt és a választási együttműködést, melyet az országos keretegyezmény pontosít majd. Viszont semmi esélyt nem látok arra, hogy az Erdélyi Magyar Néppárttal meg tudjunk egyezni, hiszen minden pillanatban belénk törlik a lábunkat.” Kovács Péter nem ment el szó nélkül a Német Demokrata Fórum mellett sem, akik számára szerinte „egyértelmű kellene legyen, hogy hagyományosan és kiszámíthatóan kik a politikai partnereik és talán nem kellene mindenben Bukarestre hallgatniuk.”

„Szatmár politikailag a legbonyolultabb megye, de mi mindenkit partnernek tekintünk, aki jót akar. És vannak olyan, negyedévszázados partnerségek, amelyeket sokkal nehezebb szétverni, mint megtartani” — utalt az RMDSZ és az NDF kapcsolatára Pataki Csaba is, aki a jövő évi választásokkal kapcsolatban kifejtette: bár szirénhangok csábítgatnak s feszegetik a kérdést: a szatmárnémeti polgármesteri vagy a megyei tanács elnökségi tisztsége a fontosabb, ez a kérdés valójában nem is létezik. „Ha nincs jó eredmény Szatmárnémetiben, nem rúghatunk labdába megyei szinten sem, illetve ha nyerünk Szatmárnémetiben, nyerhetünk megyei szinten is. Ez a kettő elválaszthatatlan” — jelentette ki. Ezt követően a megyei elnök, a parlamenti csoport, a megyei tanács frakciója és az ellenőrző testületek képviselőinek rövid, ötperces beszámolói hangzottak el. A parlament pénzügyi bizottságában tevékenykedő Erdei D. István nem csak azt vázolta, miért volt szükség az új adótörvénykönyvre, de azt is, mit sikerült és mit nem az RMDSZ javaslataiból elfogadtatni, belefoglaltatni. Kereskényi Gábor — mint az oktatási, ifjúsági és sportbizottság tagja, valamint az emberjogi, egyházügyi és nemzeti kisebbségek bizottságának titkára — 44 törvénytervezet szerzője és társszerzője, szinte havi rendszerességgel fordul (legtöbbször kényelmetlen témákban) egy-egy interpellációval az illetékes miniszterhez, ugyanakkor itthon, a választókerületében sem tétlenkedett, hiszen fogadóóráit követően 342 személy panaszait igyekezett megoldani. Az RMDSZ szenátusi frakciójának alelnöke, a munka- és családügyi, valamint szociális bizottság, illetve a jogi bizottság tagja, azaz Pataki Csaba a bizottságokban végzett munka fontosságáról beszélt, majd úgy fogalmazott: „Havi 150–200 törvényt értelmezünk, fogadunk vagy utasítunk el — e mellett nem marad időm külön beadványokra, én megpróbálom az érdekeket a bizottság szintjén képviselni.” A szakbizottságokban elért eredményekről beszélt Kovács Máté, a Szatmár Megyei Tanács RMDSZ-frakciójának vezetője is, kifejtve: nem tudnak már annyi támogatást nyújtani a községeknek, mint egykor, ráadásul az elmúlt négy év alatt egyetlen olyan beruházás sem indult el, amit a megyei tanács jelenlegi elnöke kezdeményezett volna. „Folyamatosan a mi munkánk gyümölcseit aratják le, és még csak meg sem hívnak bennünket egy-egy átadásra, avatásra” — tette hozzá.

A küldöttek egyhangúlag megszavazták a módosított alapszabályzatot, mely az országos szervezet alapszabályzatában eszközölt módosításokat követi és kibővült a „szankciók” fejezettel is. „25 év után úgy éreztük, szükséges, hogy benne legyen. Nem fenyegetés, de így kerek egy alapszabályzat” — mondta ezzel kapcsolatosan Pataki. A voksolásnak ezzel azonban még nem volt vége, hiszen a küldöttek megszavazták a Kulturális Autonómia Tanácsba delegált szakembereket is Nagy Sándor, Stier Péter, Kereskényi Sándor, Vass Zoltán és Szőcs Péter személyében, illetve a Szövetségi Képviselők Tanácsába (SZKT) delegáltakat is. Bár eredetileg heten jelentkeztek, az állandó bizottság végül csak hat jelentkezést fogadott el — Găman Mihály, Gindele Imre, Kovács Máté, Magyar Lóránd, Piricsi Arthur és Véron András —, melyeket a küldöttgyűlés 180 érvényes szavazattal el is fogadott.

Szabó Kinga Mária