A pénzügyminisztérium által összeállított 2017-es költségvetés-tervezet szerint a GDP-arányos költségvetési hiány 2,96% lesz idén.

A gazdasági növekedés lassulásáról szóló előrejelzések ellenére a hétfőn közzétett tervezet szerint az idei költségvetés összeállításánál 5,2%-os gazdasági növekedéssel számolt a pénzügyminisztérium. Az idei büdzsé szerint a bruttó hazai össztermék 815,19 milliárd lej lesz jövőre. A költségvetés bevételei várhatóan a GDP méretének 31,3%-át (254,71 milliárd lej), míg a költségvetés kiadásai a GDP 34,2%-át (278,81 milliárd lej) fogják kitenni. Vagyis az állam idén várhatóan 24,1 milliárd lejjel költ többet, mint amekkora bevételei lesznek. A tervezetből kiderül, a kormány idén a bruttó hazai össztermék 4,2%-át fogja elkölteni infrastrukturális, egészségügyi, tanügyi, illetve mezőgazdasági állami beruházásokra. A 2016-is költségvetés szerint a kormány a GDP 3,9%-át költötte hasonló beruházásokra. A tervezet szerint 2017-ben: 1,4% lesz az átlagos éves infláció, 2 274 lej a nettó átlagbér, átlagosan 4,46 lejt kell majd fizetni egy euróért, 4,3%-ra fog csökkeni a munkanélküliségi ráta, és a fenntartható szinten, 40% alatt marad a jelenélegi 37,7%-os GDP arányos államadósság. Az akkreditált egyetemek nappali tagozatain tanuló diákok valamennyi vonaton ingyenesen utazhatnak, másodosztályon. Az ösztöndíjak értéke havi 201 lej lesz. A 2000 lejnél kisebb nyugdíjak adómentességet élveznek, a nyugdíjakból nem vonják le az egészségbiztosítási hozzájárulást. Ami a beruházásokat illeti, a Grindeanu-kormány elsősorban az infrastruktúra, az egészségügy, az oktatás és a mezőgazdaság területére fókuszálna. Terve az, hogy az ország minél nagyobb összegeket hívhasson le az uniós alapokból, ezekből fedeznék a legjelentősebb és konkrét eredménnyel járó beruházásokat. A pénzügyminisztérium a költségvetés közzétetelével párhuzamosan azt ígéri, hogy hamarosan egy olyan állami támogatási rendszert fognak indítani, amely elsősorban a kis- és közepes vállalkozások segítésével járulhat hozzá a szektor fejlődéséhez, a beruházások növekedéséhez, valamint a munkahelyteremtéshez. Idén 22-szeresére nő a távközlési tárca költségvetése, de jelentősen, több mint 60%-kal nő a szállítási minisztérium 2017-ben elkölthető büdzséje is. Csökken viszont a nagyszámú közlalkalmazottat foglalkoztató, és számos intézményt működtető Belügyminisztérium költségvetése, illetve a tanügyi tárca is majdnem 8%-kal költhet kevesebbet idén, mint 2016-ban. Románia tavaly a GDP csaknem másfél százalékát fordította védelmi kiadásokra. Ehhez képest az idei tervezetben a védelmi minisztériumnak 11 milliárd lejes költségvetést irányoztak elő, ami a GDP 1,35%-át teszi ki. A tévé- és rádióilleték eltörlése után jelentősen nőtt a Román Televíziónak, illetve a Román Rádiónak szánt 2017-es büdzsé is. A szenátusnak, a képviselőháznak és az elnöki hivatalnak viszont kevesebb pénzből kell gazdálkodnia idén. Csökkent a SIE, valamint az állami testőrszolgálat költségvetése is, a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék és a Legfelső Bírói Tanács viszont többet költhet idén. (forrás: transindex.ro)