A Segesvár melletti településen az 1849. július 31-én történt fehéregyházi (más néven segesvári) csata 177. évfordulójára emlékeztek, és a magyar állami támogatással felújított Petőfi-emlékhely avatóját, az új állandó kiállítás megnyitóját tartották.

A megemlékezés ünnepi istentisztelettel kezdődött az unitárius templomban, ahol Kovács István unitárius püspök mondott imát, majd Szabó László lelkész prédikált, emlékeztetve: a változás felelősségét nem lehet kizárólag a történelmi hősökre hárítani, a hétköznapi embereknek nap mint nap fel kell ismerniük a személyes megújulás szükségességét.
A miniszterként első alkalommal Erdélybe látogató Tarr Zoltán ünnepi beszédében a támogatáspolitikáról szólva elmondta: az előző évekmagyarországi támogatásait meg fogják vizsgálni és visszaélések esetén meg fogják tenni a szükséges jogi intézkedéseket.

A magyar kormánynak kötelessége a határon túli magyarok jogainak képviselete, ami azt is jelenti, hogy ezekből a jogokból nem lehet elvenni - hangsúlyozta.  "Mi magunk egyeztetést és párbeszédet, beszélgetéseket ígérünk honfitársainknak, mert ez az, amire az elmúlt esztendőben nem volt lehetőség" - fogalmazott, hozzátéve: meggyőződése, hogy a felek a beszélgetések útján tudnak jutni ahhoz a közös állásponthoz, amelyre szükség van ahhoz, hogy a magyar nemzetet újra erőssé, bátorrá és bizakodóvá tehessék.
A Petőfi Sándor eltűnését is eredményező fehéregyházi csata kapcsán elmondta: a magyar nemzet minden elnyomó rendszeren, történelmi mélyponton túl tudott lépni, és úgy vélte, 2026 egy új kezdet lehetősége a magyar nemzet előtt.

Arra is kitért, hogy Petőfi Sándort sokan ismerik, de kevesen tudják róla, hogy ki volt valójában. Az új állandó kiállítás arra tesz kísérletet, hogy távolabb lépjünk a szobortól, a kultikus szerzőtől, és eltűnésén és halálán keresztül lássuk meg újra életműve nagyságát és értékét.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az előző nemzedékek tagjainak mondott köszönetet, akik akkor is ápolták a Segesvár melletti Petőfi-emlékhelyet, amikor nem voltak eszközök rá vagy épp tilos volt.

Petőfi Sándor esetében fennáll a veszély, hogy a kultusz mögött eltűnik az ember - vélte -, és emlékeztetett, hogy Petőfi a Partiumban és Erdélyben írta jelentős verseit és a Petőfi-kultusz is innen indult. "Erdélyben talált szerelemre, és itt esett el harcban a másik szerelméért, a szabadságért" - idézte fel. 
Kelemen emláékeztetett ugyanakkor arra is, hogy a szabadság a XXI. században is törékeny, megőrzése mindig a kortárs nemzedéken múlik: meg kell védenie és tovább kell adnia. A szabadság mindig döntés, bátorság és felismerés kérdése, és az erdélyi magyarság akkor dönt mellette, amikor kiáll a jogaiért, intézményeket épít és nem hagyja, hogy mások határozzanak helyette. Nincs szabadság emberi méltóság nélkül, és ahol az egyén szabadsága sérül, a közösségé is sérül - mondta.
Erdélyben a szabadság azt jelenti, hogy nem mások ellenében, hanem velük együtt élünk vele - húzta alá.

Péter Ferenc, a Maros Megyei Múzeumot és az ennek alegységeként működő fehéregyházi múzeumot is fenntartó Maros megyei önkormányzat elnöke szerint a Petőfi-múzeum feladata, hogy hitelesen őrizze meg és tegye érthetővé a jövő generációk számára a költő örökségét. Felújítása országhatárokat átívelő együttműködés eredménye, "mert Petőfi öröksége nem szorítható közigazgatási határok közé" - fogalmazott.

Török Petra, a projektben partnerként közreműködő Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója szerint az új állandó kiállítással azok előtt a hősök előtt is fejet hajtanak, "akiknek nem jutott sírhant a nemzet temetőjében". A Segesvár melletti csatában elhunyt hősökre és örvegyeikre emlékeztetett, és arról is beszélt, hogy a tárlat az egykori csatatéren feltárt tárgyi emlékeket is bemutatja.

A jelenlévőket házigazdaként Rezi Botond, a Maros Megyei Múzeum igazgatója és Nicolae Sovrea, Fehéregyháza polgármestere is köszöntötte. A templomi ünnepséget koszorúzás követte a turulmadaras obeliszknél és a Petőfi-szobornál. Az Iszonyúan és dicsőn című kiállításon a készítésében részt vevő Kalla Zsuzsa államtitkár-helyettes és Sárándi Tamás muzeológus vezette körbe a jelenlévőket.

A beruházás keretében új kiállítótérrel bővítették és felújították a Haller Lujza által 1898-ban létesített emlékházat, rendezték a kertet, restaurálták a csatának emléket állító obeliszket és új állandó kiállítás jött létre. A projektet a magyar kormány a Petőfi-emlékhelyek felújítását célzó NKA-pályázaton keresztül támogatta, a másik támogató a Maros megyei önkormányzat és múzeum volt.

Hírszerkesztő

(Fotók: Kelemen Hunor közösségimédia oldala)