„…a világ nem az igazságra hivatkozik. Amire a világ hivatkozni szokott, az a többség” — írja Hamvas Béla, majd hozzáteszi: „A többséget úgy szerzi meg, hogy aki nem áll melléje, attól az élet lehetőségeit megvonja, lázadónak bélyegzi, és a társadalomból kizárja”. Így politizálnak huszonöt éve a romániai politikai pártok is, most örömmel halljuk, hamarosan meg fog történni a csoda: az RMDSZ újonnan megválasztott elnöke kimondta, hogy a 12. kongresszus igazi tétje a szervezet politizálási módjának a megújítása. Mindez amiatt vált szükségessé, mert az a tapasztalat, hogy egyre kisebb a bizalom a politikusokban és a politikai intézményekben. Az emberek csalódottak, kiábrándultak, ami érthető, de következményei elfogadhatatlanok. A szövetségi elnök azt is beismeri, hogy a szervezet vezetői sokszor tévedtek. Nagyobb alázatra, emberközelibb, emberközpontúbb politizálásra van szükség. Hamvas Bélától azt is meg kellene tanulni, hogy a többségi véleménynek az igazsághoz semmi köze, de a korrupt közösségben az az igazság funkcióját végzi. A helyzetet bonyolítja, hogy a többség — a világ minél korruptabb, annál kevésbé tényleges — csupán politikai többség, részben félrevezetett, részben becsapott, részben terrorizált és egyéb politikai trükkel létrehozott, a valódi többség ellenére koholt statisztikai blöff-többség, vagyis demokrácia. Hogyan változhat meg az RMDSZ politizálásának módja épp most, amikor új kihívás előtt áll a szervezet? Az RMDSZ-en múlhat, hogy megmarad a Ponta-kormány vagy kormányváltás lesz és az RMDSZ a Nemzeti Liberális Párt szekértolója lehet. Kelemen Hunor belátta, hogy az elmúlt négy év során kormányoztak a PD-L-vel és a PSD-vel is, de egyik oldalon sem értek el a magyar közösség számára fontos eredményeket. Megújulást ígér az RMDSZ, megújulni nehéz, de nem lehetetlen. Az RMDSZ-nek túl sok olyan Saulja halad most a damaszkuszi úton, akiknek nem érdekük a pálfordulás, nem érdekük a megújulás, az újratervezés, mert az karrierjük végét jelentené. Hiányosság viszont az, hogy a kongresszuson senkit nem ért személyes bírálat. Ha mindenki mindent jól végzett, akkor miért van szükség a megújulásra? Érdekvédelmi szervezetünk talál majd okot és magyarázatot, hogy miért vállal kormányzati szerepet a Nemzeti Liberális Párttal. Lesznek majd megvalósíthatatlan ígéretek, és kevés szó fog esni arról, hogy a kormányszerep milyen lemondásokkal jár. Már rég fel kellett volna ismerni, hogy a magyarságot az erős önkormányzatok tudják segíteni, nem pedig a hatalomnak kiszolgáltatott tisztviselők. Az RMDSZ mégis inkább több községben alpolgármesteri székekről mondott le, hogy jelentéktelen intézmények székeibe ültesse az embereit. Az emberközeli, emberközpontú politizálás hangzatos szlogen, azonban ha a Szövetség komolyan veszi saját meghirdetett célját, akkor igen jelentős mértékű változtatást kell végrehajtson a saját hozzáállásán. Mert például az, hogy válaszra sem lett méltatva az a háromezer aggódó szatmári, aki aláírta a Pannónia Szálló ügyében a magyar kulturális miniszternek címzett beadványt, igen távol áll a beharangozott emberközpontúságtól. Most pedig tegyük fel újra a kérdést: kit képvisel az RMDSZ?

Elek György