Négy határon átnyúló pályázat keretében, egymillió euróból újul meg az egykori nagytarnai határátkelőhöz vezető út, ami újabb konkrét érvet jelent az újranyitást szorgalmazó lobbiban.

Hivatalosan is elstartolt a Partnership – Without Borders megnevezésű, négy határon átívelő, Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna ENI CBC Program 2014–2020 keretében nyertes projekt, amely a Nagytarna és Kistarna (Hízsa) közötti közlekedési folyosó kialakítását célozza.

A projekt keretében korszerűsítik a Nagytarna–Kistarna határátkelők közötti 2,859 kilométernyi községi útszakaszt, amelyből 1,696 kilométer Nagytarna községben található. A pályázat összértéke 1 071 738 euró, a nagytarnai önkormányzat része ebből 896 622 euró, amihez 44 831 euró önrészt kell biztosítania, míg a megyei tanácsra eső rész 23 967 euró, amihez 1198,36 eurót kell önrészként biztosítania. Ez az útfelújítás egyébként már a negyedik HUSKROUA-beruházás a környéken, a finanszírozási szerződést tavaly augusztus végén írta alá Szatmárnémetiben Lenghel Vasile nagytarnai alpolgármester és a HUSKROUA ENPI Határon Átnyúló Együttműködési Program Közös Technikai Titkárságát vezető Szakács Áron. A mostani, projektnyitó konferencián pedig Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke ismételten hangsúlyozta: a több mint egymillió euró értékű beruházás azért is kiemelten fontos Szatmár megye számára, mivel újabb fajsúlyos érvet jelent a két Tarna és a két ország közötti, bő évtizede bezárt határátkelő újranyitásában. „Nagytarna és térsége turisztikailag is nagyon vonzó, a határ újranyitásával pedig a térség turisztikai fejlődése hozza magával a jelentős gazdasági fejlődés lehetőségét is. A település mindezek mellett zsáktelepülés mivoltát levetkőzve bekerülhet a nemzetközi gazdasági körforgásba is, és akkor még a két település lakói közötti, kényszerűen elszakított rokoni, baráti szálakat nem is említettem” — mondta. Merthogy Nagytarna és Kistarna, az egykori Ugocsa vármegyéhez tartozó, s jelentős számú magyar ajkú lakossággal rendelkező két szomszédos település esete sajnos nem egyedi: a XX. század történelme — átvágva rokoni, baráti szálakat, emberi és gazdasági kapcsolatokat — határt húzott a két falu közé. A rendszerváltástól, azaz 1990-től gyalogos határátkelő működött ugyan a két település és a két ország között, és megkönnyítette több mint 6000 ember közlekedését, kapcsolattartását, de a szükséges infrastruktúra hiánya miatt 2006-tól azán többé már nem emelkedtek fel a sorompók. A határátkelő újbóli megnyitásának kérdése az utóbbi négy-öt évben menetrend szerint terítékre került, szorgalmazta ezt az akkor még szenátor Pataki Csaba és képviselő Kereskényi Gábor is, és természetesen nem utolsósorban Mariana Sobius nagytarnai polgármester, miközben Kárpátalján mind Kistarna polgármestere, mind Nagyszőlős járáselnöke megtette már az ukrán kormány felé azokat a lépéseket, amelyek szükségesek a határátkelő újbóli megnyitásához. Egyfajta válasz öt éve, 2015-ben született, amikor a két ország aláírta és életbe is léptette a román-ukrán kishatárforgalmi egyezményt — amelyben nem mellékesen Nagytarna átkelőpontként fel van tüntetve —, amely megkönnyíti a határ két oldalán, harminc kilométeres körzetben élők határátlépését. Viszont a több mint 6000 lakost érintő átkelő újranyitásának egyik gyakorlati gátját a rossz infrastruktúra jelentette, amelynek helyzete hamarosan változni fog, hiszen már elkezdték a beruházás közbeszerzési eljárását, azaz keresik a kivitelezőt, aki a megadott határidőig (2021) az útfelújítás-építés mellett a határátkelő újranyitásához szükséges infrastruktúrát is kiépíti.

Szabó Kinga Mária