Vidék

Megtanulni, ami hasznos, de feledésbe merült

2015.09.22 - 12:01

Ötnapos hagyomány- és tudáscserére érkezett Kökényesdre a Vissza a jövőnkbe című projekt keretében húsz külföldi kisdiák és kísérő tanáraik. A pályázat célja a környezettudatos, fenntartható, aktív életmódra és a takarékosságra való nevelés — játszva.

Fülbemászó, tradicionális balkáni dallamoktól visszhangzik a kökényesdi kultúrház terme, két-két, népviseletbe öltözött fiú és lány görög, örmény és török tánclépéseket tanít a három nagy körben álló diákoknak és örömteli mosollyal az arcukon tapsolják meg azt, akinek sikerülnek a kacifántos mozdulatok. Majd egy kislány ül a kör közepébe, tűzpiros csipkekendőt borítanak rá s vidám dallamú, lányság-búcsúztató énekkel, kezükben égő gyertyákkal táncolják körbe a többiek és festik meg hennával a tenyerét, hiszen ő a menyasszony. Természetesen, hennapöttyöket végül mindenki kér a tenyerére, függetlenül attól, hogy fiú-e vagy lány — történik mindez a Vissza a jövőnkbe elnevezésű Erasmus+ pályázat keretében, melynek égisze alatt 4 német, 4 török és 12 lengyel diák, illetve kísérőik érkeztek ötnapos vendégségbe Kökényesdre a projektben részt vevő partneriskolákból. „Ennek a projektnek a célja a környezettudatos, fenntartható gazdálkodás, valamint az egészséges, aktív életmód népszerűsítése. Nem véletlenül Vissza a jövőnkbe a megnevezése, hiszen a múltban kell egy kicsit keresgélni s megtalálni mindazt, ami napjainkban és az elkövetkezendőkben is hasznos, csak már elfelejtettük — kezdve a hagyományos gazdálkodástól az ésszerű takarékoskodásig” — magyarázza a projektfelelős Lukács Éva tanárnő. A házigazdák érdekes és tartalmas programkavalkáddal várták a vendégeket, akik elsőként a hagyományos gazdálkodás mindennapjait ismerték meg egy kökényesdi portán, majd a lengyel csapat tartott kézműves foglalkozást, ahol a bogozás trükkjeit sajátították el. Pénteken a már az inkák által is alkalmazott, terra preta komposztálási módot tanították meg a németországi diákok és elkészítették a növényeknek a „grüne schmuttie” nevű „energiaitalt”, ami nem más, mint egy természetes anyagokból előállított, növekedést elősegítő „bio-műtrágya”.

Szombaton bekapcsolódtak ők is a Mobilitás hete rendezvényeibe, s nem csak kerékpárra pattantak, de a kajakozást is kipróbálták a Szamoson, egészen Csengerig, ezt követően pedig az avasfelsőfalui falumúzeumba látogattak, megállva a vámfalui Istvánffy Géza műhelyében is. Tegnap játékos vetélkedővel (zöldség- és gyümölcsválogatás, gazdálkodással kapcsolatos kérdések) zárult a vendégeskedés, s a helyes válaszokért „kereszt”, azaz pénzt kaptak, amit aztán a „vásári forgatagban”, a lacikonyhánál, jósnőnél, ékszerkészítőnél költhettek el. Míg a kultúrház termében zajlott a tánctanulás, a konyhában nagy bográcsban rotyogott a gulyás — s egy kisebben a kecskehúsból készült gulyás, hiszen a török gyermekek nem esznek disznóhúst. „Ezt is meg kell tanulniuk a diákjainknak, hogy vannak mások, akik annyira mások, hogy még az étkezésük is más” — mondja mosolyogva Lukács Éva. A gyermekek egyébként angolul beszélgetnek egymással — hiszen a nyelvgyakorlás is a projekt egyik célja — de belekeveredik a német is, amit a lengyel diákok mindegyike tud.