A legfelsőbb bíróság 74 bírája által egyöntetűen meghozott döntés értelmében az intézmény megtámadja a törvényt az alkotmánybíróságon.

A legfelsőbb bíróság közleményében leszögezi, kérni fogja a taláros testülettől, hogy nyilvánítsa teljes egészében alkotmányellenesnek a jogszabályt.

Meglátásuk szerint az alkotmánybíróságnak meg kell vizsgálnia, sérült-e a törvény elfogadásakor a kétkamarás parlament elve, mivel - vélik - a jogszabálynak a képviselőház által döntő házként elfogadott változata jelentősen eltér attól, amelyet a szenátus első házként megvitatott és megszavazott. A bírák azt is kifogásolják, hogy a törvény szövegéből nem derül ki teljesen világosan, mely vádlottak tartoznak a kedvezményezettek közé.

A képviselőház által kedden döntő házként elfogadott jogszabály előírja, hogy a 100.000 eurónál kisebb összegű adócsalás szabadságvesztés helyett bírsággal is büntethető, amennyiben a teljes kár megtérül; ha az okozott és megtérített kár értéke kisebb 50 ezer eurónál, az adócsalás bírsággal büntetendő.

A törvény egyik előírása szerint egyáltalán nem szabnak ki büntetést adócsalás miatt, ha az érintett a nyomozás során vagy az ügy bírósági szakaszában - a jogerős ítélet kimondásáig - megtéríti az okozott kárt, kiegészítve az összeg még 20 százalékával.

Az igazságügyi minisztérium szintén bejelentette, javasolni fogja a kormánynak, hogy támadja meg az alkotmánybíróságon a jogszabályt.

Az adócsalás megelőzését és visszaszorítását szolgáló 2005/241-es törvényt módosító jogszabály egy alkotmánybírósági döntés nyomán került vissza a parlamentbe. A törvényt eredetileg 2018. december 19-én fogadta el az alsóház, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Népi Mozgalom Párt (PMP) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) azonban alkotmányossági kifogást emelt ellene, és a taláros testület helyt adott beadványuknak.

AGERPRES