Tegnap rendes havi tanácsülésre gyűltek össze a nagykárolyi döntéshozók. A legfontosabb napirendi pontok a város ez évi költségvetésére, valamint ehhez kapcsolódó kérdésekre vonatkoztak.

Dacára annak, hogy fontos kérdésekről döntöttek a tegnapi nagykárolyi tanácsülésen, meglehetősen hosszas és monoton gyűlés zajlott a helyi polgármesteri hivatal nagy gyűléstermében. A tanácsülés unalmasságát a lassan már a helyi PNL soraiból is kiszoruló korábbi polgármesterjelölt, Kovács Jenő és az RMDSZ-es tanácsosi csapat legnagyobb ellenfele, Ilie Ciuta próbálta ellensúlyozni. Kevés sikerrel. Ciuta az elmúlt évek gyakorlatát követve a helyi büdzsé megvitatásakor ismét ellentétes álláspontra helyezkedett. A tanácsos az óvatosság és a jóindulat mázába burkolt felszólalásaival valójában mindig csak annyit akar elérni, hogy ha befuccsol egy-egy határozattervezet gyakorlatba ültetése, ő elmondhassa: én szóltam. Nem volt ez másként tegnap sem, amikor az első kilenc határozattervezet megszavazásakor még csak tartózkodni sem volt hajlandó, ő egyszerűen nem vett részt a voksoláson. Mint elmondta azért, mert a jogi szakbizottság, amelynek ő is tagja, nem tárgyalt néhány urbanisztikai kérdést.

Bár a költségvetésről nem szavazott, véleményezni véleményezte. Kifejtette, hogy az idei költségvetéssel kapcsolatban sem derűlátó, s úgy látja, szegényes a befektetési oldal. Majd sajnálkozva kijelentette: hiába ígérte meg tavaly a polgármester, a költségvetés tervezetéből az olvasható ki, hogy a nagykárolyi városvezetés idén sem építi meg a ianculeşti-ek várva várt temetkezési kápolnáját.

Kovács Jenő rövid válaszában azt mondta, szerinte egy betartható, realista költségvetéssel készültek idén is. Pozitívumként értékelte az aszfaltozási munkálatokat, melyek kifizetése a város kasszájából történik, s akkor is jónak tartja az összeállított büdzsét, ha az sem uniós pénzeket, sem pedig kormánytámogatást nem tartalmaz.

Nagykároly önkormányzata 54,2 millió lejből gazdálkodik ebben az évben. Saját jövedelemként 27,3 millió lejjel számolnak, ami az előző évhez képest 5%-os növekedést jelent. Támogatás révén 109 000 lejjel bővül a büdzsé, ezeket az összegeket a város tanügyi intézményei kapják. 207 000 lejnyi a Szatmár Megyei Tanács és a pénzügyi igazgatóság által az áfa után visszautalt összeg. Az áfából származó, a decentralizált intézményekre fordítandó összeg 26,2 millió lej. Mint kiderült, ezekből a pénzekből a tanügyi intézmények személyzetének a fizetését, a betegápolók bérét, illetőleg a fogyatékossággal élők juttatásait, továbbá a tanügyi rendszer működtetésének költségeit finanszírozzák majd. Ugyancsak a jövedelmeknél szerepel az a 339 000 lej, amit a közegészségügyi igazgatóság a megyei tanácson keresztül utalt, ebből fizetik majd a tanintézmények egészségügyi rendelőiben tevékenykedő orvosok és asszisztensek fizetését, valamint a Simion Bărnuțiu Szakképző Líceumban működő speciális képzés költségeinek egy részét.

Tőtős Tímea