Változott a 2018/62-es rendelet, azaz a parlagfűtörvény alkalmazási módszertana: megkönnyítették a parlagfűvel borított területek ellenőrzési eljárását, melyet helyi hatáskörbe utaltak — az önkormányzatok által felhatalmazott személyek, a helyi rendőrség vagy a környezetvédelmi őrség munkatársai végezhetik; meghosszabbították ugyanakkor a második ellenőrzési periódust, amely minden év július 6-án kezdődik, és kitolódik egészen október 31-ig; a helyi hatóságokat egy, a prefektusi hivatalok által felhatalmazott bizottság fogja vizsgálni, hogy maradéktalanul elvégzik-e a törvény által előírt ellenőrzéseket, amennyiben pedig nem, szankciókat is kiróhatnak. Ami mindenkit érdekelhet: jelentősen megnövelték a bírságot, amellyel a hanyag gazdák sújthatók, akiknek a földterületét belepi a parlagfű. A rendelkezések be nem tartása esetén az idei évtől az eddigi ezer lej helyett akár 5 ezer lejes bírságot is kiróhatnak azokra a magánszemélyekre, akik nem végzik el a gyomirtást, míg jogi személyek esetében a büntetést megkétszerezték, tízezerről 20 ezer lejre.

A Mezőgazdasági Minisztérium közleménye szerint a módosításoktól azt várják, hogy jelentősen csökkenjen a parlagfűvel szennyezett területek nagysága, így pedig kevesebb lesz a levegőbe kerülő pollenek mennyisége is, amiről jól tudjuk: százezrek életét keseríti meg a meleg időszakban csak Romániában.

Robbanásszerűen elterjedt

A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) térségünkben nem őshonos, a múlt évszázad közepe után kezdett el robbanásszerűen terjedni, elsősorban a fő gabonaszállító kereskedelmi útvonalak mentén. Romániában különösen Erdély nyugati részén, Arad, Bihar, Temes és Szatmár megyében gyakori a növény, a gondozatlan közterületeken, utak mentén, építkezés alatt álló telkeken és a parlagon hagyott földeken. A virágzása időszakában kibocsátott pollen allergiás tüneteket válthat ki.

Elterjedtsége, nagy borítása és nagy mennyiségben szórt allergén virágpora miatt mára már számottevően megnőtt azok száma, akiknél a növény allergiás, illetve asztmás tüneteket vált ki, így pollenszezonjának középső harmadában már közegészségügyi probléma okozójaként ismerjük.
Mivel egyedüli, teljes eredményre vezető módszer mai tudásunk szerint nincs, ezért fontos, hogy a védekezést folyamatosan és minden lehetséges eszközzel végezzük — ráadásul kötelező is. Nagyon fontos, hogy megakadályozzuk a virágzást és azt, hogy a növény magot érleljen. A parlagfű magja 30–40 évig is csíraképes marad, ezért kiemelten fontos a hatékony és kitartó védekezés. A legfontosabb, hogy minden alkalmas eszközzel hosszú ideig kell védekezni annak érdekében, hogy tartós eredményt érjünk el.

A parlagfű elleni védekezési módok alkalmazását minden esetben a virágzás előtt kell kezdeni, amikor a pollenszórás még nem kezdődött el. Ezt a munkát a virágzás alatt folyamatosan és rendszeresen kell végezni annak érdekében, hogy ne jelenjenek meg újabb virágzó tövek.
A kézi gyomlálás és kapálás az egyik leghatékonyabb módszer, a kaszálás és a legeltetés további környezet- és költségkímélő védekezési mód. A növényeket a tömeges megjelenésük után, ahol lehet, minél előbb tanácsos megsarabolni, a talaj szintjén, a gyökérnyaki részt elvágva elpusztítani. Ez a legbiztosabb módszer, mivel a növények így kevésbé hajlamosak újrahajtani, illetve késleltethető az újravirágzás.

A kaszálást követően a talajhoz közeli néhány centiméteren újabb, hamar virágzásnak induló oldalhajtások képződése várható. Ezek megjelenését a megfelelő időben elkezdett és jó ismétlésszámban, szakszerűen végzett kaszálás előzheti meg, ezzel téve könnyebbé az allergiások helyzetét. A szakszerűség egyik kulcsa tehát az, hogy a kaszálást többször is végezzük el, még mielőtt az új oldalhajtások virágozni kezdenének. Gyomirtó szer használata esetén fontos gondosan megválasztani a használni kívánt szert, és ügyelni kell arra is, hogy minél fiatalabb legyen a gyomirtó szerrel kezelendő növény. A legcélszerűbb ezt a módszert akkor végezni, amikor a gyomnövények zöme kikelt, és már elegendő levélfelületük van a szerek felvételéhez. A védekezést legkésőbb a parlagfű 10 cm-es állapotáig el kell végezni.

Bumbuluţ Krisztina