A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége közleményben hozta nyilvánosságra álláspontját a következő tanév szerkezetéről. A következő tanév szerkezete — az oktatási időszak hossza, felosztása, tartalma, a vakációk időszaka, száma és időtartama, a különböző versenyek, vizsgák, felmérések időpontjai — az évnek ebben a szakaszában mindannyiszor az érdeklődés előterébe kerül, hiszen a tanügyminisztérium ebben az időszakban dönt olyan fontos kérdésekről, amelyek a következő tanévben pedagógusok, diákok, szülők életét, időbeosztását közvetlen módon befolyásolják majd. Az RMPSZ ezért is tartja fontosnak egy olyan közös álláspont megfogalmazását a témában, amely küldetésének megfelelően elsősorban a pedagógusok, ugyanakkor tanfelügyelők, intézményvezetők, RMPSZ-szervezeti vezetők, szülők véleményét is figyelembe veszi. A romániai magyar oktatási rendszer szereplőinek a következő tanév szerkezetéről, az oktatási időszak felépítéséről, tartalmáról alkotott véleményét online felmérés keretében kérdezték meg 2022. március 1. és 9. között, s 2872 választ iktattak. 

A kérdőívet kitöltők nagy többsége pedagógus (2528), ugyanakkor 206 intézményvezető (2 kivételével oktatási intézmények vezetői), 22 tanfelügyelő, 21 RMPSZ-szervezeti vezető, illetve 53 szülő is válaszolt a feltett kérdésekre. 42 válaszolót az „egyéb” kategóriába soroltak (iskolai tanácsadók, lelkivezetők, gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok, iskolai könyvtárosok, titkárok, diákok, egyetemi hallgatók). Érdemes a további válaszok kiértékelésekor és a következtetések levonásakor figyelembe venni, hogy a szülők, tanfelügyelők, RMPSZ-szervezeti vezetők száma a kérdőívet kitöltők körében — a pedagógusokkal szemben — alacsony. A válaszadók több mint fele általános iskolában tevékenykedik (1155), 673-an elméleti, vokacionális vagy szakközépiskolában, 329-en elemi iskolában dolgoznak. 

A „hagyományos” a favorit

A felmérés készítői elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a válaszolók hogyan vélekednek a következő tanév oktatási időszakának beosztásáról. A válaszadók több mint 80%-a a „hagyományos”, szeptember 15-től június 15-ig terjedő időszakot tartja megfelelőnek a tanításra. Az ezzel egyetértők aránya a fentebb említett „egyéb” kategória mellett, a szülők és pedagógusok között a legmagasabb, ők tehát az átlagnál többen preferálják ezt az időszakot. Legkevesebben a tanfelügyelők közül jelölték ezt a válaszlehetőséget, akiknek csupán a kétharmada szeretné, ha a tanítás ebben az időszakban folyna, és csaknem egyötödük, illetve az intézményvezetők egyötöde is inkább a szeptember első munkanapjától június közepéig tartó időszakra tenné az oktatást. 

Egy következő kérdéscsoportban kijelentéseket fogalmaztak meg, és arra kérték a kérdőív kitöltőit, hogy jelöljék, milyen mértékben értenek egyet a kijelentésekkel: a tanév félévekre legyen osztva, a tanév évharmadokra legyen osztva, a tananyag mennyiségét és követelményeit a tanévszerkezethez kell igazítani, 6–8 hetente vakációt kell beiktatni, legyen félévközi vakáció, a vakációkra ne szervezzenek versenyeket és/vagy vizsgákat, a kötelező oktatás minden szintjén egyformán legyenek vakációk, a tanév első hete a diákoknak és pedagógusoknak szervezett csapatépítő programokból álljon, az oktatási időszakokba legyenek beépítve tematikus nevelési hetek (pl. iskolai nevelés hete, környezeti nevelés hete…), az országos próbavizsgák/2., 4., 6. osztályos értékelések/tantárgyversenyek a tanév november–április közötti időszakában legyenek, a nyolcadikosok országos értékelését május folyamán, 3 egymást követő hétvégén bonyolítsák le, a középiskolai felvételi eljárás érjen véget június végéig, az érettségi vizsga érjen véget június végéig, a pótérettségi záruljon le július elején.

A féléves rendszert tartják kedvezőnek

A válaszok értékelése során kiderült, hogy négy kijelentés kapcsán nagyon nagy a kategorikus válaszok száma, a válaszolók több mint háromnegyede jelölte a „teljes mértékben” (egyetért vagy nem ért egyet) válaszlehetőséget: legyen félévi vakáció, a tanév félévekre, és ne évharmadokra legyen bontva, illetve a tananyag mennyiségét és követelményeit a tanévszerkezethez kell igazítani. 
A „tanév félévekre legyen bontva” kijelentésnél a legmagasabb az intézményvezetők és tanfelügyelők, legalacsonyabb a szülők aránya, ezzel párhuzamosan az évharmados szerkezettel a legkevésbé az intézményvezetők értenek egyet (a legmagasabb az arányuk az „egyáltalán nem ért egyet” választ jelölők között). 
Azt, hogy a tananyag mennyiségét és követelményeit a tanévszerkezethez kell igazítani, összességében szintén teljesen támogatják a megkérdezettek, itt az előző három kijelentéssel ellentétben valamivel kevesebb a „teljesen”, és több az „inkább” egyetértők aránya, de összességében nagy a támogatottsága. 

Meglepő módon a félévi vakációt fontosnak tartók között a szülők aránya a legalacsonyabb, alig a 70%-uk jelölte, hogy teljes mértékben vagy inkább egyetért azzal, hogy legyen félévi vakáció, ugyanakkor a tanfelügyelők, pedagógusok, intézményvezetők több mint 80%-a kategorikusan ezt szeretné (teljes mértékben egyetért). 
A vakációkkal kapcsolatos egyéb kérdések kapcsán már kissé jobban megoszlanak a vélemények, de a legtöbben azt szeretnék, hogy a vakációkra ne szervezzenek versenyeket, vizsgákat, illetve hogy az oktatás minden szintjén tanulók számára egyformán legyen a vakáció. Az első kijelentést teljes mértékben inkább a szülők támogatják (csaknem háromnegyedük), de több mint egyötödük nem ért egyet a kijelentéssel. A pedagógusok határozottan támogatják, hogy a vakáció pihenés legyen, az intézményvezetők, RMPSZ-vezetők már visszafogottabban, a tanfelügyelők körében pedig megoszlanak a vélemények a kérdésről. Nagyobb a véleményeltérés arról is, hogy mindenkinek egyformán legyen-e vakáció: összességében a válaszolók csaknem 80%-a ezt szeretné vagy inkább ezt szeretné, a leghatározottabban az intézményvezetők és a tanfelügyelők, kevésbé a pedagógusok és legkevésbé a szülők. 

Mikor legyen vakáció?

Az egyik legmegosztóbb kérdés az, hogy kellene-e 6–8 hetente vakációt beiktatni az oktatási folyamatba: teljes mértékben csak a válaszolók 43%-a ért ezzel egyet, leginkább a pedagógusok és az RMPSZ-szervezeti vezetők, legkevésbé a szülők és az „egyéb” kategória képviselői. A szülők egynegyede viszont egyáltalán nem szeretné a vakációkat 6–8 hetente, és a tanfelügyelők is elég nagy, több mint egyötödös arányban képviselik ezt az álláspontot. Mindezek ellenére a válaszolók összességében inkább szeretnék, ha lennének másfél-két havonta vakációk (58,8%), mint ha nem (22,7%).

Az RMPSZ álláspontja

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének álláspontja a tanévszerkezetet illetően, a legújabb fejleményeket is figyelembe véve az alábbiak szerint összegezhető: szorgalmazza, hogy a tanévet továbbra is félévekre strukturálják, amelyeket félévi vakáció kössön össze, és ennek oktatási tevékenységekre fordított időszaka szeptember második hétfőjétől június harmadik péntekéig tartson; támogatja a félévi dolgozatok eltörlését érintő kezdeményezéseket, de nem szorgalmazza az „egységes tételű” értékelési formák bevezetését. A közoktatás hatékonyságának növelési lehetőségeit ennek decentralizációjában, és nem további központosításában látja; fontosnak tartja a formatív értékelési eljárások meghonosítását és ezen a téren a pedagógusok továbbképzésének támogatását; úgy értékeli, hogy a szaktárca által kezdeményezett, modul végi vagy év végi értékelések digitális módszerekkel történő lebonyolításának legnagyobb akadályát az iskolák számítástechnikai eszköztára terén tapasztalt egyenlőtlenségek képezhetik. A pedagógusok úgy gondolják, hogy az intézkedés negatívan érintheti az oktatáshoz való jogok biztosítását, növelheti a rendszerben tapasztalható méltánytalanságokat. 

Rendkívüli módon fontosnak tartják a diákok és pedagógusok jóllétének kérdését, illetve az iskolai nevelési programok közösségépítő szerepét, ezért üdvözölik a szaktárca az alábbiakkal egybecsengő kezdeményezéseit: szorgalmazzák, hogy a tanévszerkezet felépítésébe 6–8 hetente iktassanak be vakációt a kötelező oktatásban részesülő diákok és pedagógusok számára, amelyek időtartamára ne szervezzenek versenyeket, vizsgákat, országos értékeléseket; javasolják, hogy a tanév első hete a diákoknak és pedagógusoknak szervezett csapatépítő programokból álljon; támogatják, hogy az oktatási időszakokba legyenek beépítve olyan tematikus nevelési hetek, mint az iskolai nevelés hete (pl. függőségek megelőzése, iskolai erőszak és zaklatás megelőzése stb.), a környezeti nevelés hete (fenntartható fejlődés, zero waste stb.) vagy az iskolai közösség hete (inkluzív szemléletre és a demokratikus iskola értékeire alapozó programok); kérik a cikluszáró vizsgák teljes reformját, a továbbtanulás általános, átfogó és rendszerszintű pályaorientációs folyamatokra történő alapozását, illetve azt, hogy minden országos jellegű, pedagógusokat vagy diákokat érintő értékelés, vizsga érjen véget július közepéig.

A fentiek megvalósítása, illetve egy gyermek- és pedagógusközpontú, 21. századi közoktatási rendszer megvalósítása érdekében továbbra is határozottan szorgalmazzák: az Oktatási Minisztérium hozzon létre országos munkacsoportokat, amelyek feladata elsősorban a tananyag tartalmi csökkentése, az értékelési eljárások és típusok reformja legyen a tantárgyköziség, a projektalapú és a jelenségorientált oktatás módszereire alapozva; a pedagógusképzés és -továbbképzés teljes és átfogó reformját, a szakmai továbbképzési rendszer átfogó finanszírozását; a közoktatás finanszírozásának növelését (a GDP 6%-a). 
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Elnökségének tájékoztatásából kiderül, hogy jelen állásfoglalást az Oktatási Minisztériumba is felterjeszti. SZFÚ