1896 májusában Thorma János ötlete alapján Nagybányára utazik egy fiatal  festőkből álló baráti társaság és vezéregyéniségük, Hollósy Simon a müncheni festőiskolájával.

Megvalósul álmuk, létrehoznak egy modern magyar festészeti irányzatot: a magyar alatt azt értették, hogy műveik témája, mondanivalója magyarországi és az ott élő emberek, a modernség alatt pedig, hogy a kornak megfelelő legjobb festői kifejezőmódszereket, technikákat alkalmazzák. 1897-ben Thorma János kidolgozza egy szabad festőiskola alapelveit, két célt tűzve ki: a fiatal festőnövendékek nevelése a fenti elvek alapján, valamint a befogadók, a közönség tanítása. Thorma szerint az emberek néznek, de meg kell őket tanítani látni is. Ez valósul meg 1902-ben, amikor az alapító tagok létrehozzák a Nagybányai Szabad Festőiskolát, majd Réti István és Lyka Károly ez alapján reformálja meg 1920-ban a budapesti Festő Akadémiát.

A nagybányai festőtelepnek és -iskolának több évtizeden keresztül döntő szerepe volt a Kárpát-medencei országok festő fiatalságának nevelésében, a képzőművészet fejlődésében. Az emberek kommunikálnak egymással, kapcsolatot hoznak létre. Az egyik ilyen speciális nyelv a festészet. A festő a tehetsége és a megszerzett tudása révén, az általa létrehozott művészi alkotásokon keresztül mondja el véleményét, gondolatait, és az emberek egy csoportja képes ezt megérteni. Ez egy folyamat: az alkotás, közvetítés és a megértés képviselői, a festő, az intézmények, a médiák, kritikusok és végül a megcélzott személyek, akik a látás segítségével megértik az üzenetet.

Ez az egész folyamat természetesen nagyon sok befolyásnak van kitéve: egyéni, társadalmi, ideológiai stb. érdekeknek, nem is beszélve a pénz szerepéről. Nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy megértsük, hogy napjainkban legkevésbé a festőtől függ az, hogy a képzeletbeli emelvényre felléphet-e, vagy esetleg egész életműve elsüllyed az ismeretlenségben.

Ha egy egyént vagy csoportot egyszer beskatulyáznak, szinte lehetetlen innen kiemelni, méltó helyre tenni. Sajnos ez történt a nagybányai festők nagy részével, főleg Thormával. Az elmúlt 20 évben ezen próbáltunk többen változtatni kisebb-nagyobb sikerekkel.

2017. november 18-án egy nagy álmunk teljesült: létrejött Kiskunhalason, 650 négyzetméter alapterületen egy képtár, ahol 121 év eltelte után, első alkalommal Magyarországon állandó kiállítási helyet kap 35 nagybányai művész 114 alkotása, kiemelten Thorma János. Ehhez két tényezőre volt szükség: a városra és vezetőségére, valamint feleségem, dr. Bay Éva és az általam adományozott 69 műtárgyra, amelyek az alapját képezik az állandó kiállításnak. A célunk, hogy a festmények mindenki által láthatók, nyilvánosak legyenek, és így érjék el az alkotóik célját: beszéljenek az emberekhez és gyönyörködtessék az embereket!

Dr. Bay Miklós