A Magyar Nemzeti Múzeum új Attila-kiállítása jelenleg egész Európa egyik legjelentősebb tárlata –  az Egyesült Királyságból, Franciaországból, Németországból, Olaszországból, Moldovából, Üzbegisztánból, Azerbajdzsánból, Kazahsztánból és az Egyesült Arab Emírségekből is érkeztek felbecsülhetetlen értékű műkincsek a kiállításra. 

Vitathatatlanul legnagyobb műtárgya Haan Antal Nagy Leó találkozása Attilával Róma falai alatt című festménye, amelyet  több mint száz év után először tekinthetnek meg a látogatók – az eredeti kép X. Leó pápa megrendelésére készült. Raffaello egy monumentális, mintegy 5 x 7,5 méteres falképen örökítette meg a megrendelő névpatrónusa, I. Nagy Szent Leó pápa alakját, amint Attilát visszafordulásra bírja Róma alól.
A békéscsabai születésű Haan Antal Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízásából 1874 és 1881 között a Magyar Nemzeti Múzeum képtára számára közel eredeti méretben másolta le a vatikáni Stanzák három Raffaello-freskóját, köztük – „magyar vonatkozása” miatt – Attila és Nagy Szent Leó találkozásának jelenetét.

Az Attila-kiállítást alapvetően két koncepció mentén rendezték: az egyik Attila alakját és az európai hunok birodalmát mutatja a be úgy, ahogy ezt ma a történelemtudomány látja. A másik pedig demonstrálja annak az 1600 évnek a hihetetlenül színes és nagyon sűrűn egymásra rétegzett legendáriumát és mítoszrendszerét, amely Attila alakjához kapcsolódik.

A nagyközönség számára január 23–tól, péntektől július 12–ig látogatható kiállításon az érdeklődők megtekinthetik többek között a hódító hunok fegyvereit és a sírokban talált torzított koponyákat, valamint megismerhetik a hun birodalom történetét, illetve megtudhatják, hogy milyen szokások szerint éltek, mit hagytak az utókorra és milyen hatást gyakoroltak a későbbi kultúrákra.

Összeállította:
Szabó Kinga Mária