A Román Akadémia Erdélyi Tudományos Központjának kolozsvári fiókja, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem és a Szatmár Megyei Múzeum július 10–15. között közösen szervezi meg a XIII. nyári iskolát.

Felician Pop, a Szatmár Megyei Múzeum menedzsere köszöntötte a résztvevőket és örömét fejezte ki, hogy Szatmár megye ad otthont és a Szatmár Megyei Múzeum rendezheti meg a tizenharmadik nyári iskolát.

Ioan Aurel Pop, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem rektora megnyitóbeszédében az identitásról beszélt. Egy olyan világban élünk, amikor kezd megszűnni a nemzeti identitás, azt inkább szimbólumok jelképezik: zászló, himnusz stb. Az identitás válsága abban rejlik, hogy az identitás a viselkedésben nyilvánul meg, mivel a mai ember az individualitás felé hajlik, változnak a viselkedési formák is. Nem lehet viszont figyelmen kívül hagyni azt, hogy az ember társas lény, nem szakadhat ki a közösségből, mert azzal megváltozik a viselkedési formája, ami értékvesztéssel jár. Kétféle közösség van: állandó közösségek és olyanok, amelyek valamilyen okból egy bizonyos időszakra alakulnak ki. Identitásmeghatározó a nyelv is. Vannak olyan közösségek, akik a más nyelven beszélőket idegeneknek tartják. Svájcnak például nincs nyelve, de van svájci identitás. Az identitás kialakulásánál fontos a származás és a neveltetés. Az értékrend kialakulásában nagy szerepet játszik a személyes példa. Identitás meghatározó szerepe van a hitnek is. Az utóbbi időszakban sokat beszélünk a muzulmán hitről, ami hosszú idő alatt alakult ki és meghatározó szerepe, formáló ereje van. A nemzeti identitás kezd háttérbe szorulni, mivel az emberek sokat mozognak a világban, sok a vegyes házasság — mind nemzetiségi, mind vallásos szempontból —, nem minden országban egyformán értelmezik a nemzet fogalmát. Sok esetben egyesek érdekből válnak egy nemzet tagjává, arra is van példa, hogy a házastársak viszik egymást egyik vagy másik nemzet, vallás irányába. A rektor a román identitásról is beszélt. A történészek nem egységesek abban, hogy hol alakult ki a román állam és a román nyelv. Ma már az országhatáron belül és kívül is élnek románok, de ugyanúgy élnek más nemzetiségűek is. Vitatható az is, hogy a román nyelv szláv vagy latin eredetű. Az ortodox vallás szláv, míg a román nyelv latin eredetű, éppen ezért nehéz megfogalmazni a román identitást. Ioan Aurel Pop bízik abban, hogy a nemzetek lesznek olyan bölcsek, hogy más nemzetekkel együtt, de sajátosságaikat megőrizve, a másokét tisztelve megmaradnak.

Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke fontosnak tartja, hogy a múzeum új ötletek alapján szervezzen új értékeket felmutató rendezvényeket. A múzeumban lehet beszélni történelemről és kultúráról. A megyei tanács segítséget nyújt abban, hogy a múzeum jó gazdája legyen a rendezvényeknek. Szatmár megye egy kis Európa, ahol nagyon sok látnivalóval találkoznak az ideérkezők. Határ menti megye a mienk, de nem olyan, ahol minden véget ér, hanem olyan, ahol minden elkezdődik.

Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere arról beszélt, hogy ma már fontos az identitásképzés, mert sok a negatív külső formálóerő, aminek ellen kell állni. Szatmár megye egy multikulturális régió, több nemzet él együtt egymást kiegészítve. A történelmet tények alapján kell írni, nem pedig ideológiák vagy személyes meglátások alapján. Remélhetőleg a valóságra épülő történelemszemlélet jellemzi majd ezt az egyhetes programot.

A résztvevőket köszöntötte: Darius Filip prefektus nevében Ramona Antonescu, Florin Trandafir Vasiloni, a magyarországi Gyula román főkonzulja és Călin Durla főtanfelügyelő. Az elkövetkező napokban tudományos tanácskozásokat szerveznek, megismerkednek a megye történelmi emlékhelyeivel, valamint az itt élő emberekkel.

Elek György