A Kárpát-medence legnagyobb politikai-ifjúsági rendezvénye, a 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor július 29-ig tart Tusnádfürdőn.

„Nem csak Magyarországnak van felelőssége a nemzetrészek vonatkozásában, hanem a nemzetrészeknek is felelősségük van az egész magyarság ügyében” – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Tusnádfürdőn a Bálványosi Nyári Szabadegyetem Diáktábor és Fesztivál szerda délelőtti hivatalos megnyitóján. Semjén Zsolt a román-magyar államközi kapcsolatok vonatkozásában hangsúlyozta a határon túli magyar pártok jelentőségét. Megemlítette: a júniusi romániai önkormányzati választásokon döntő mértékben az RMDSZ kapta a felhatalmazást és a felelősséget a romániai magyarság képviseletére. Fontosnak tartotta, hogy az erdélyi magyarság képviselője szót tudjon érteni a romániai politika szereplőivel. Ennek érdekében „bizonyos fokú lavírozás legitim” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt a romániai magyar és román pártok párbeszédét azért is fontosnak tartotta, hogy a kisantant mintájára ne alakulhasson ki „magyarellenes együttműködés” a Magyarországgal szomszédos országok között. Hozzátette, a közép-európai országok nemzeti érdekei nagymértékben azonosak. Nyomatékosította azonban, hogy Magyarország hitet tett a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvései mellett, és ezt az elkötelezettségét soha nem fogja feladni.

Szolidaritás

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára is annak fontosságát ecsetelte, hogy megmaradjon a közép-európai országok együttműködése az Európai Unióban. Hozzátette, ennek a szolidaritásnak az alapja a népek függetlensége és az állampolgárok legteljesebb szabadsága kell hogy legyen. Megállapította, Románia sikerei szorosan összefüggtek azzal, hogy biztosította-e az emberi jogokat az erdélyi magyaroknak. „Az év végi választásokon választ kapunk arra, hogy Románia az erdélyi magyarok iránti tiszteletére alapozza-e a jövőjét, vagy a nacionalista hangulatkeltésre” – állapította meg. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke elmondta, az idei Tusványoson a román-magyar párbeszéd kicsit háttérbe szorul. Tusványos „román barátai” ugyanis most önmagukkal vannak elfoglalva.

Levélben szavazunk?

Várhatóan levélben adhatják le szavazatukat a határon túli magyar állampolgárok a 2014-es magyarországi parlamenti választásokon — hangzott el Tusnádfürdőn, a választójogról szóló pódiumbeszélgetésen.

Gulyás Gergely, a Fidesz parlamenti képviselője elmondta, ősszel fogadja el az Országgyűlés a választási eljárást szabályozó törvényt, ám még a Fideszen belül is viták vannak arról, hogy melyik megoldás lenne a legkedvezőbb. Azzal mindenki egyetért, hogy Magyarország külképviseletein a választójoggal rendelkező határon túli magyar állampolgároknak csak a töredéke szavazna.

Gulyás Gergely szerint a határon túliak levélben szavazása tűnik a legjobb megoldásnak, de az elektronikus szavazás lehetőségét is vizsgálják. Ha a levélszavazás mellett dönt az Országgyűlés, a határon túli magyar állampolgároknak már a választások napja előtt postázniuk kell szavazataikat, hogy azokat a Magyarországon leadott szavazatokkal egy időben lehessen összeszámolni. Gulyás Gergely azt is megemlítette, hogy a választójog kiterjesztésével Magyarország az európai gyakorlatot követte. Az Európai Unió 27 állama közül 23-ban ugyanis a lakhelytől függetlenül tartozik szavazati jog az állampolgársághoz.

Székely István, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) társadalomszervezési főtitkárhelyettese elmondta, Romániából nézve nehezen volt érthető a választójoggal kapcsolatos magyarországi vita. A Traian Băsescu államfő leváltására irányuló, hétvégén tartandó népszavazáson például 230 külföldi szavazóhelyiségben adhatják le szavazatukat a határon túl élő románok. Spanyolország és Olaszország megannyi városában mozihelyiségekben, vendéglőkben létesítenek szavazóhelyiségeket. Székely István egy 2011 decemberében készített erdélyi felmérés adatait is ismertette. Ezek szerint a magyar állampolgárságot megszerezni kívánó erdélyiek 45 százaléka válaszolta, hogy részt venne a választásokon. Ezek 85 százaléka a Fideszre, hat százaléka az MSZP-re, négy százaléka a Jobbikra szavazna.