Sorin Cîmpeanu ügyvivő tanügyminiszter közleményben tájékoztatja az érdekelteket arról, hogy a továbbiakban is megmaradnak a félévik, melyek a diákok kompetenciáját és tudásszintjét hivatottak mérni. A tárcavezető azért tárta nyilvánosság elé a félévikre vonatkozó véleményét, mert az idei évben november 10-ig 280 ezer aláírás gyűlt a „Nem akarunk ebben az évben féléviket írni” kampány keretében. A kampány szervezői azt kérik a minisztertől, hogy a félévi dolgozatok helyett tudásfelmérő teszteket dolgozzanak ki, melyeket az országban egységesen kellene megoldjanak a diákok, ugyanabban az időben. A tesztek eredményeit pedig nem írnák be a naplóba, hanem a tanárok megbeszélnék az eredményket a diákokkal, és pótolnák a hiányosságokat, ahol szükséges. A felkészülésben a kiszámíthatatlanság — pl. a kéthetes kényszervakáció — felborítja az ismeretszerző, tanulási folyamatot, állítják a kampány hangadói. „Az iskola mint intézmény nemcsak az ismeretek átadását kell hogy biztosítsa, hanem az értékteremtést (realizmus, felelősség) és egyes attitűdök megerősítését is. (…) Ha egy petíciót kezdeményeznénk az adók és illetékek eltörlésére vonatkozóan, akár 20 millió aláírást is összegyűjthetnénk. Ez akkor azt jelentené, hogy el kell törölni az adókat és illetékeket, illetve helyettesítsük őket egyszerű figyelmeztetésekkel?” — fogalmaz közleményében a tanügyminiszter.
Cîmpeanu azt állítja, hogy a fizikai jelenléttel megírt dolgozatok az utolsó bástyát jelentik az adott osztályzatok relevanciájának csökkentésének útjában a járvány kitörése óta. A félévi dolgozatok a diák által a félév során megtanult tananyag felmérését jelentik, de ugyanakkor a pedagógus munkáját is jelentősen segítik, hiszen a tudásfelmérés révén pontosan láthatja, milyen oktatói stratégiát kell a továbbiakban alkalmaznia. „Az a tény, hogy a diákok az elmúlt három félévben nem írtak félévi dolgozatot, azaz felmentést kaptak egy fontos felmérés alól — az egyedüli felmérés alól, mely korrekt módon felméri a diákokat —, félév végén súlyosan visszahat a diákok kognitív szintjének megállapításában. Ennek a fontos értékelésnek a hiánya is megnehezíti a tanár munkáját, aki a későbbiekben nem tud megfelelő didaktikai stratégiát kialakítani. Ha nem ismeri pontosan a diákok tudásszintjét, honnan tudja a továbbiakban, hogy hol van szükség nagyobb beavatkozásra? A most nyolcadik osztályos tanulógenerációt mélyen érinti az is, hogy nem írták meg a hatodik osztályban esedékes országos vizsgát, amelynek az is a célja, hogy felmérje, milyen szinten sajátították el a diákok az addigi tantervben előírt tananyagot, illetve az, hogy meghatározzák a pedagógussal együttműködve, hol van szükség támogatásra a felzárkóztatás érdekében” — fogalmaz a közlemény.
Az oktatási törvény kimondja, hogy a diákok oktatási folyamatában a tudásszint felmérése, a minősítés is helyet kell hogy kapjon, hiszen az egyén által elsajátított képességeket fel kell mérni és validálni kell. A diákok által elsajátított tudás mérése elengedhetetlen része az oktatási folyamatnak, mely mind a diák, mind a pedagógus, mind a szülő érdekeit szolgálja. A pandémia miatti online oktatás, kényszerszünidő okán azonban csökkentették a megírandó félévik számát. A nyolcadikosoknak és középiskolás diákoknak négy helyett csak három félévi dolgozatot kell írniuk. A szakiskolások félévi dolgozatainak számát nem csökkentik, mert ők már eleve csak három dolgozatot írnak. Az ötödikes, hatodikos és hetedikes tanulók ugyanannyi félévi dolgozatot fognak írni, mint eddig. A kisebbségi oktatásban résztvevők értelemszerűen eggyel több tárgyból írnak félévit, nekik ugyanis anyanyelv és irodalom tudásukról is számot kell adniuk.

Sógor Beáta