Az ünnepség részeként András Gyula színművész mondott beszédet Gellért Sándor sírjánál.

Tegnap, az idei Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny előestéjén a szatmárnémeti vasút melletti református temetőben megkoszorúzták Gellért Sándor sírját. Ebben az évben András Gyula színművész, a költő személyes ismerőse mondott beszédet a sírnál. Párhuzamot vont Gellért Sándor és annak nagy tisztelője, Karácsony Sándor között. Gellért Karácsony Sándor szavait gyakran hozta fel példaként. Egyik ilyen példa az, hogy Karácsony szerint a katedra elválasztja a diákot a tanártól. Karácsonyt sokan nevezték kortársai közül objektív realistának. Ez a fogalom ellentmondásos, de ellentmondásos volt az a kor is, amelyikben élt. András Gyula kitért arra az időszakra, amikor a világot az aljasság és az embertelenség jellemezte. Ebben a korban az olyan költők, mint Páskándi Géza, Szilágyi Domokos a groteszk, az abszurd és az absztrakt felé fordultak, hogy ki tudják fejezni mondanivalójukat — Gellért Sándor a maga őstehetségével ebben a korszakban is megmaradt a realizmusnál. Gellért annyira egyéni költészetet művelt, hogy a posztmodern költők sem mentek el mellette.

A továbbiakban a versmondók Gellért-írásokból olvastak fel: Pataki Ági: Békésen hunyom le szemem, Kurucz Ádám: Huszár bajusz, a mosolygó szemek és Czernák Ferenc: Oroszország határában. A tegnapi esemény a költő sírjának a megkoszorúzásával ért véget.

Ma a református gimnáziumban rendezik meg az idei Gellért Sándor vers- és prózamondó versenyt. 10 órától lesz az elődöntő, 14 órától a Kárpát-medencei döntő. A zsűrit András Gyula, Csirák Csaba, Hencz József, Nagy Gyula, Nagy Ágota és Keresztes Szőke Erzsébet alkotják. Az eredményhirdetés és a díjkiosztó gála 16 órakor veszi kezdetét.

Elek György