A kiváló kisebbségi politikus szellemi örökségét éltetni hivatott tanácskozásra a Kárpát-medence minden részéről érkeztek előadók.

Tegnap délután a megyei múzeum dísztermében a Kárpát-medence magyarok által lakott területeiről érkezett jeles politikusok, kisebbségkutatók, történészek, politológusok részvételével megkezdődött az a tanácskozás, amelyet Jakabffy Elemér, a kiváló kisebbségpolitikus születésének 135. évfordulója alkalmából szervezett meg az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. A Jakabffy szellemi örökségét éltetni hivatott tanácskozást idén a Jakabffy Elemér munkásságának generációkat átívelő időszerűsége címmel szervezték, hiszen a kétszeresen kisebbségi politikus, jogász és publicista — aki egy híres erdélyi, Krassó-Szörény vármegyével összeforrott örmény családból származott s felmenői között bírák, királyi tanácsosok, ispánok voltak — gondolatai ma is igencsak időszerűek. „Meggyőződésem, hogy mindenki életében vannak elmulasztott és soha vissza nem térő lehetőségek — az enyémben is. Jakabffy 1963 májusában hunyt el, de csak a halála előtti hónapokban tudtam meg, hogy Szatmáron s tőlem nem is messze lakik. Ez az elszalasztott lehetőség is közrejátszott, hogy 1993-ban, halálának 30. évfordulóján szorgalmaztam az első megemlékezés megszervezését. Hogy jó dolog volt-e eszméit zászlónkra tűzni? Úgy hiszem: igen. Az eddigi tizenkét tanácskozásra 71 személyiség jött el és fejtette ki a nemzetiségi és kisebbségi kérdéssel kapcsolatos véleményét” — fogalmazott tanácskozásnyitó köszöntőjében Muzsnay Árpád főszervező.

Szili Katalin jogász, miniszterelnöki megbízott, tegnap délutáni tanácskozásvezető pedig arra mutatott rá: nemcsak Jakabffy szellemisége előtt hajtanak fejet a tudósok, politikusok, de létrehozzák azt a szellemi közeget is, amely nélkül a következő 10–15 év irányvonala nem határozható meg. Az előadók közül elsőként Szőcs Péter szatmárnémeti történész beszélt Jakabffy Elemérről, önéletírása alapján — felidézve azt a sok évvel ezelőtti utazást, amikor a vonat fülkéjében beszédbe elegyedett egy idős úrral — Jakabffy fiával — kifejtve, hogy ez a beszélgetés mennyire meghatározó volt további tanulmányaira. A temesvári Bodó Barna politológus Jakabffy és a svábok témakörét járta körbe, Kolár Péter kassai kisebbségpolitikus pedig a romániai és szlovákiai kisebbségi sorskérdéseket feszegette Jakabffy Elemér munkásságának tükrében.

Ezt követően Kiss Tamás kolozsvári szociológus Kisebbségi jogok, erdélyi magyar követelések és magyarországi nemzetpolitika a román közvélemény szemében címmel tartott előadást, őt Dudás Károly író-újságíró követte, aki a délvidéki változásokról és változatlanságokról értekezett, majd Antalóczy Attila budapesti tanár Jakabffy Elemér nemzetiségpolitikai írásairól tartott előadást.