1997 óta április 11. a Parkinson-betegek világnapja — ezen a napon született James Parkinson. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a betegségre és az érintettek társadalmi elfogadottságának fontosságára. Európában majdnem 1,4 millió egyént érint ez a betegség, és 2030-ra a betegszám megkétszereződésével számolnak a szakértők. Romániában a Román Parkinson Elleni Egyesület statisztikája szerint több mint 72 ezer személy szenved ebben a degeneratív idegrendszeri betegségben, de a számuk tíz év múlva ennek kétszerese lehet. Az idős hazai lakosság tagjai körében ezerből egy személyt érint ez a betegség. Szatmár megyében az egyesület adatai szerint 866 igazolt Parkinson-kóros személy van.

A Parkinson-kór egy progresszív neurológiai betegség, mely a motoros és nem motoros funkciókat egyaránt érinti, de a vegetatív idegrendszer eltérései és pszichés problémák is jellemzők lehetnek rá. Elsődleges jelei a különböző mozgásproblémák, viszont a fájdalom, az alvászavar és a depresszió is jellemző rá. A tünetek általában fokozatosan jelentkeznek, először az egyik oldalon, majd a betegség előrehaladtával a másik oldalt is érintve. A betegség súlyosságától és előrehaladottságától függően a tünetek egyénenként változhatnak. Sajnos nagyon sokan csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor már a mindennapi tevékenységeiket is befolyásolják a panaszok.

Remegés, merevség, lelassulás

A Parkinson-kór három fő tünete a nyugalmi remegés, az izommerevség és a lelassulás. Ezekből a tünetekből kettő vagy három jelenléte szükséges a diagnózishoz. Az egyensúlyzavar a negyedik vezető tünet, de ez általában a betegség késői szakaszában jelentkezik.

Gyakori a Parkinson-kórosoknál, hogy a betegség hatására megváltozik a testtartásuk és a mozgásuk. A járásuk lassabb, csoszogó jellegű lesz, nehezebb számukra az egyensúly megtartása, ami eséseket okozhat, különösen a betegség előrehaladott állapotában. Az esések tipikusan a betegség első tüneteit követő 5–10 évben válnak rendszeresekké, különösen, ha hirtelen akar a beteg irányt váltani, vagy egyszerre több dologra kell koncentrálnia — például valamit visz. Növeli az elesés kockázatát a görnyedt testtartás, a remegés, az egyensúly instabilitása, az alacsony vérnyomás és a látásproblémák. Az esések azért veszélyesek, mert ficamokat és töréseket okozhatnak — különösen, ha a beteg csontritkulásban is szenved —, melyek tovább rontják a beteg életminőségét. Gyakoriak a kommunikációs nehézségek is. Sokaknál tapasztalható a beszéd vagy válaszadás lelassulása vagy halkká, suttogóvá válása, a testbeszéd nehezítettsége a remegés, illetve az arcizmok merevsége miatt, valamint az írásnehézség. Mindezek miatt a betegeket gyakran félreértik, mivel nem vagy csak lassan tudják kifejezni érzéseiket. A további tünetek közé tartozik még az alvászavarok jelentkezése, a depresszió és a szorongás, valamint a fájdalom és a kimerültség. A betegség későbbi fázisában nyelési problémák és memóriazavar is tapasztalható.

Mikor menjünk orvoshoz?

Rögtön orvoshoz kell fordulni, ha bármely, a Parkinson-kórral összefüggésbe hozható tünet jelentkezett. Bár a Parkinson-kórt korai stádiumában nem könnyű felismerni, a pontos diagnózis felállítása kulcsfontosságú a megfelelő kezelés beállításához, amely lassítja a tünetek romlását.

A Parkinson-kórban szenvedő betegek a kezelés kezdetén általában drámai javulást mutatnak. Később a gyógyszerek hatása csökken, ami csak egy ideig ellensúlyozható az adagok emelésével és új gyógyszerek bevezetésével — számos más módszert is segítségül kell hívni.

A Parkinson-kór nem gyógyítható, de a jelenlegi korszerű terápia mellett évtizedekre kitolható a betegség progressziója. A gyógyszeres kezelés mellett az egészséges táplálkozás és a rendszeres mozgás elengedhetetlen az állapot romlásának megakadályozása érdekében.

A gyógytornász sokat segíthet

A Parkinson-kór egyik leghatékonyabb kezelése a gyógytorna. A beteg állapotától függően a gyógytorna, séta, mozgás mindennapi programként kell hogy jelen legyen. Elsősorban az izmok karbantartása, az egyensúly javítása, az ízületi mozgástartomány megőrzése és a járógyakorlatok képezik a gyógytorna alapját. Több pozícióban is fontos a test átmozgatása: háton fekve, oldalfekvésben, négykézláb helyzetben, állva és ülve. A kéz tornáztatása is fontos, ez külön gyakorlatsorként végzendő. Súlylabda — helyette lehet kézi súly —, gumilabda, gumiszalag használata ajánlott. Fontos, hogy képzett gyógytornász irányítása alatt történjen a torna, mert a Parkinson-kórra jellemző egyensúlyzavaron a beteg bizonyos mozgása, például kerékpározás ronthat. A megtanított gyógytornát időközönként felülvizsgálja a gyógytornász, és korrigálja az adott tüneteknek megfelelően. A Parkinson-kórra jellemző, hogy a beteg előre esik, nehezen tud elindulni, majd gyorsan és instabilan megy, és nem tud leállni, ennek uralására speciális tudású gyógytornász segítségére van szükség.