Günthner Tibor RMDSZ–es szenátor a referendum után kialakult példátlan helyzetről, a magyar érdekek mellőzéséről, valamint a törvények és az Alkotmány kijátszhatóságáról nyilatkozik.

— Kimondottan örülök annak, hogy végre észrevették, mennyire fontos a magyarság — állítja Günthner. — Mennyire fontos az, hogy ha lépni akarnak bármilyen területen, fontos, hogy figyelembe vegyék a magyarokat. Tudjuk jól, hogy a referendum előtt a magyarok érdekei figyelmen kívül maradtak, a jelenlegi kormányprogramban semmi sem szerepel, ami magyar érdek. Most jó az, hogy országos és helyi szinten is észrevették, hogy csak úgy tudunk előre haladni, ha együtt dolgozunk, és odafigyelünk egymásra. Ha az USL bejelentette volna hogy ősztől beindul Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar kara, biztos, hogy nagyon sok magyar elment volna szavazni. Én személy szerint, de az RMDSZ is elutasítja azokat a vádakat, amelyek az egyházakat és egyáltalán a magyarságot érik. És elutasítjuk azokat a fenyegetéseket is, amelyeket a referendum előtt és azóta is megfogalmaznak. Az embereket nem fenyegetésekkel és megfélemlítésekkel kell meggyőzni, hanem a problémáik megoldásával. Az embereket meg kellett volna győzni, hogy az, ami következik, jobb lesz. Az lett volna a mozgósító jellegű, ha nem személyekről kellett volna dönteni, hanem programokról. A kampány idején semmi program-jellegű szózat nem hangzott el, holott a magyarság elvárt egyfajta nyitást az USL részéről azt követően, hogy a helyhatósági választások előtt túl erős volt a magyarellenesség. A nyitás nem történt meg, ezért a magyarság nagy része nem látta az értelmét a referendumon való részvételnek. A valóság az, hogy az USL vezető politikusai a támadásaikkal a saját tehetetlenségüket akarták leplezni, hiszen a románság sokkal kisebb arányban ment el szavazni.

Alkotmánybírósági döntés

— Az alkotmánybírák úgy döntöttek, hogy a csütörtöki határozattal ellentétben, azon a napon döntenek a referendum érvényességéről, amikor a kormány bemutatja a testületnek az állandó választói névjegyzéket. Az Alkotmánybíróság csütörtökön arra kérte a kormányt, hogy augusztus 31–ig bocsásson rendelkezésére minden olyan adatot, amely a választójoggal rendelkező román állampolgárok valós számára vonatkozik. Mi erről a véleménye?

— Ez hihetetlen döntés, nem jön, hogy elhiggyem, hogy lehet ilyen döntést hozni.Ez gyengíti a gazdaságot, a lejt, tovább tart a cirkusz, én nem hiszem, hogy ezzel megoldódnak azok a problémák, amelyek fontosak Románia lakosai számára. Ez egy különleges helyzet, ugyanis Antonescunak az ideiglenes elnökségi mandátuma a referendumig tartott, most olyan időszak következik, amire Romániában még nem volt példa. A gazdasági válság a politikára is kihat, emiatt van ez a bonyolult helyzet. Az államelnök feladatkörei amúgy sincsenek konkrétan körülírva az Alkotmányban, de Romániában nem igazán történnek úgy a dolgok, ahogy a törvény előírja, de maguk a törvények sem olyanok, amilyeneknek lenniük kellene. Lezajlott a referendum, és nem tudjuk, hogyan tovább. Hihetetlen, hogy mennyi kérdés függőben van, és kiszámíthatatlan, hogy mi fog történni a közeljövőben. Az Alkotmánybíróság azért halasztotta el a döntést, mert politikai nyomást gyakoroltak rá. Ha érvénytelennek nyilvánították volna a referendumot, azt jóvá kellett volna hagynia a parlamentnek is, ahol az USL-többség elutasította volna. Példátlan ez a kiszámíthatatlanság. Naponta tapasztalom a parlamentben is, hogy a törvények egyértelműségének hiánya miatt divatossá vált a kiskapuk keresése.

Elek György