Egy tíz éve létező törvény értelmében nem az a kóbor kutya, amely kint van az utcán, hanem amelyiknek nincs csipje. Az októberben induló oltási kampány során az állatorvosok úgy tudnak elszámolni az ingyen kapott oltóanyaggal, hogy a beoltott kutya azonosítóját feltöltik a rendszerbe, tehát nem fogják tudni beoltani azokat az ebeket, amelyekben nincs csip – figyelmeztetnek az állatorvosok.

Oltatlanul veszélyes az élet

Előre látják, hogy azok, akik eddig csak oltottak és nem csipeztettek, most továbbra sem fognak csipeztetni, inkább oltatlanul hagyják a kutyát, ami nagyon rossz döntés, mert el fog harapózni a veszettség a környéken. Pusztadaróc, Mikola és Fehérgyarmat környékén is jelentettek veszett rókát, a négylábúak számára gyógyíthatatlan betegség tehát itt ólálkodik a közelben és minél több lesz a védelem nélküli kutya, annál inkább el fog terjedni a veszettség. Az orvosok számára fontosabb hogy a kutya be legyen oltva – az azonosító a rendőrségnek fontos –, de sajnos meg van kötve a kezük, gyakorlatilag nem kutyának adják be az oltást, hanem csiphez mellékelik.

Az állatorvosoknál zajló kampánnyal egy időben az állatvédelmi rendőrség is akcióba fog lendülni október elseje után és maguk is csip ellenőrzési kampányba kezdenek. Azonosító nélküli kutyáért 500 lej bírságot rónak ki, majd elrendelik az azonosító behelyezését, ennek megtörténtét pedig igazolniuk is kell majd az ebtulajdonosoknak. Ha nem történt meg, második kihágás kétezer lejt „ér” és rendőri kísérettel megy a kutya az állatorvoshoz. Nem számít, hogy milyen fajta, milyen testalkatú kutyáról van szó, az sem számít, ha soha nem jár ki az utcára, vagy ha még az udvarra sem. Ha nincs, aki vállalja a felelősséget az ebért, gazdátlannak nyilvánítják és sintértelepre viszik, akár az udvarról is.

A betegség és a hatóságok ellen is teljes körű védelmet nyújtó féregtelenítő tabletta – oltás – csip ára körülbelül 60 lej, az első kettőt évente ismételni kell, a csipezés egyszeri költség és művelet, a kutya egész életére szól.

Princz Csaba