Meghalt a háborús bűnök miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Ratko Mladić  egykori boszniai szerb katonai parancsnok, akit népirtásért, emberiesség elleni és háborús bűncselekményekért ítélték el jogerősen - jelentette csütörtökön a Euronews Srbija. A 84 éves volt katonai vezető a hágai börtönkórházban hunyt el.

Mladić  egészségi állapota az elmúlt években folyamatosan romlott, több agyvérzésen átesett, emellett súlyos szív- és érrendszeri betegségekkel, magas vérnyomással, neurológiai károsodásokkal és vesebántalmakkal is küzdött. 2024 óta a hágai börtönkórházban ápolták.
Családja, védői és a szerb kormány többször is kérte ideiglenes vagy feltételes szabadlábra helyezését gyógykezelés céljából, de a Nemzetközi Törvényszékek Mechanizmusa (MICT) ezeket a kérelmeket elutasította. A szerb kormány idén áprilisban humanitárius okokra hivatkozva ismét kezdeményezte Mladić  ideiglenes szabadlábra helyezését — akkor Nenad Vujić szerb igazságügyi miniszter úgy fogalmazott: minden további fogva tartás sérti a nemzetközi jogot, valamint az ENSZ úgynevezett Mandela-szabályait is, és hangsúlyozta, hogy a büntetés nem válhat bosszúvá, és az elítéltekkel szembeni bánásmódnak humánusnak kell maradnia. "Nem politikai vagy bírósági kérdésről, hanem emberi életről van szó" - mondta.

A szerbeknek nemzeti hős, a bosnyákoknak (és nem csak) tömeggyilkos

Ratko Mladić  1992 és 1995 között a boszniai szerb hadsereg vezérkari főnöke volt — az ő parancsnoksága alatt zajlott Szarajevó több évig húzódó, véres ostroma, valamint az 1995-ös júliusi srebrenicai mészárlás, amikor a Szerb Köztársasági Hadsereg mintegy 8700 bosnyákot (főleg fiúkat és férfiakat) végzett ki. A történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásként tartják számon, a délszláv háborús bűnöket kivizsgáló törvényszék pedig több ítéletében is népirtásnak minősítette a boszniai szerb erők gyilkosságsorozatát.

Mladićot 2011 májusában fogták el Szerbiában, Nagybecskerek közelében, csaknem 16 év bujkálás után, majd kiadták a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszéknek, amely 2017 novemberében életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Az ítéletet 2021-ben jogerősen helybenhagyták.
A bíróság egyebek mellett bűnösnek mondta ki az 1995-ös srebrenicai népirtással, Szarajevó ostromával és az ottani civilek ellen elkövetett atrocitások miatt és ENSZ-békefenntartók túszul ejtésével összefüggő bűncselekményekben.

Ratko Mladić megítélése Szerbiában a mai napig rendkívül megosztott, de a társadalom jelentős része nemzeti hősként tekint rá, szülőfalujában utcát neveztek el róla, arca rendszeresen megjelenik falfirkákon és sokan a boszniai szerbek védelmezőjét látják benne mind a mai napig — miközben a politikai vezetés formálisan elismeri az EU-csatlakozási folyamat és a nemzetközi jog kereteit, de kerüli a srebrenicai mészárlás „népirtásként” való nyílt elismerését.
Ugyanakkor a szerb kormány és az igazságügyi tárca többször is hivatalosan követelte Mladić szabadon bocsátását vagy szerbiai gyógykezelését romló egészségi állapota miatt — legutóbb pár nappal ezelőtt, amikor Nenad Vujić igazságügyi miniszter írásos nyilatkozatában úgy fogalmazott: Szerbia továbbra is kiáll Ratko Mladić ügyében,  továbbra is ragaszkodni fog az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásához, valamint ahhoz, hogy vizsgálják felül a Ratko Mladić humanitárius okokból történő szabadon bocsátására benyújtott kérelmet elutasító határozatot „„Szerbia nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy a hágai mechanizmus orvosi megállapításai szerint Ratko Mladić élete utolsó szakaszában van. Ugyanezen orvosi megállapítások szerint a további kezelés lehetőségei nagyon korlátozottak, az orvosi ellátás pedig jelenleg elsősorban palliatív jellegű” — írta, hangsúlyozva: Szerbia nem kérte Mladić hazaszállítását, ugyanakkor jelezte, hogy kész megszervezni orvosi átszállítását a belgrádi Katonai Orvosi Akadémiára.

Szabó Kinga Mária