Kedden tette közzé legfrissebb inflációs adatait az Országos Statisztikai Intézet (INS), tavaly ilyenkorhoz viszonyítva átlagosan 14,3 százalékos inflációról értekeznek ebben. A hétköznapi ember számára ez persze jóval magasabb drágulást jelent, mert a hivatalos mérésekhez olyan termékek árait is alapul vesznek, amelyek boltban nem kaphatóak, vagy lehet, hogy az embereknek évekig nincs is ilyenekre szükségük, nem vásárolják.

Mi az oka az óriási drágulásnak?

A világgazdaság koronavírus-válság utáni újraindulásából adódó árnövelő hatások, amelyek már 2021 őszén éreztették a hatásukat. Az energiaárak és az üzemanyagárak hirtelen és meredek emelkedése, amiben már közrejátszott az orosz – ukrán konfliktus és az EU-s szankciók.
Az egy éve tartó háború közelsége, a tavalyi aszály és a bekerülési árak emelkedésétől és saját költségeik emelkedésétől bepánikolt kereskedők agresszív és kontrollálatlan árazása.

Itt a kétségbeejtő toplista:

drágulás mértéke 2022 január —> 2023 január
- cukor: 63,37%
- kenyér: 62%
- vaj: 47%
- krumpli: 34,93%
- étolaj: 34,35%
- tojás: 33%
- tej: 32,96%
- túró: 30,93%
- liszt: 30,68%
- földgáz: 27,79%
- áram: 24,14%
- zöldség, gyümölcs: 22,78%
- kávé: 21,18%
- hús: 17.3%
- tisztálkodási szerek, piperecikkek: 8,75%

Princz Csaba