Jelentősen megnőtt az oltatási hajlandóság a romániai lakosság körében, derül ki az Ipsos Románia által február elején, a városi lakosság körében készített felmérésből. A közzétett adatokból kiderül, hogy a lakosság alig 13 százaléka nem akarja beoltatni magát a koronavírus elleni vakcinával, miközben a 16 évnél idősebb városi lakosság 7 százaléka már megkapta a védőoltást, és 51 százaléka tervezi, hogy igényli a vakcinát, amint lehetősége adódik. Szeptemberhez viszonyítva szinte kétszeresére nőtt mostanra az oltatási hajlandóság, derül ki a Hotnews portál által közölt tanulmányból.

„A koronavírus elleni oltás iránti igény jelentősen megnőtt az elmúlt hónapokban: a városon élők 48 százaléka ismer a családból vagy a baráti köréből olyan személyt, aki megkapta a vakcinát. Tehát társadalmi mimikáról beszélünk, arról a néma „motorról”, amely megváltoztatja az attitűdöket és a viselkedést, hogy az ember az oltásellenes csoportból a bizonytalan, majd az oltást támogató csoportba kerüljön. Tavaly szeptemberben azt tapasztaltuk, hogy nagy a bizonytalanság, és meglehetősen mérsékelt kereslet van az oltás iránt, míg mostanra a dolgok jelentősen megváltoztak, a gyógyszeripari vállalatok és kormányok fő kihívása elsősorban logisztikai (gyártás és forgalmazás) szempontú, hogy válaszolni tudjanak a megnövekedett igényekre” — nyilatkozta Laura Arpad, az Ipsos Románia ügyféligazgatója és egészségügyi vezetője. Az Ipsos tesztelte a városi lakosságot a koronavírus elleni vakcinával kapcsolatos néhány állítás kapcsán, azzal a szándékkal, hogy statisztikailag megmérje, mennyire valóságosak és mélyek az egyes viták. A felmérés során kiderült, hogy a romániai lakosság jelentős mértékben egyetért a következő kijelentésekkel: jobb oltás által immunizálódni, mint megbetegedni (70% mellette, 16% ellene); ha a világ lakosságának többségét a lehető leghamarabb beoltják, a lehető leghamarabb megszabadulunk a vírustól (67% mellette, 19% ellene); ha az egészségügyi személyzet nyitott a COVID-19 elleni oltásra, akkor az oltás számomra is biztonságos (63% mellette, 27% ellene).

A lakosok bizonytalansága az oltással kapcsolatos hatékonyság, biztonságosság és hosszú távú mellékhatások körül forog, ahol a vélemények meglehetősen polarizáltak. A következő kijelentések megosztóknak bizonyultak: a vakcina mellékhatásokat fog eredményezni, amelyek csak néhány év múlva lesznek láthatók (38% mellette, 33% ellene, 29% nem tudott válaszolni erre a kérdésre), a vakcina nem hatékony, mert voltak olyan emberek, akiknek az első adag után pozitív lett a tesztjük Sars-CoV-2-re (35% egyetért, 44% nem ért egyet, 21% nem tudja, mit higgyen), illetve az oltás nem biztonságos, mert volt, aki beadása után meghalt (31% egyetért, 49% nem ért egyet).

Azt az elképzelést, hogy „a vakcina módosítja az emberi DNS-t”, a lakosok többnyire elutasítják (53%, szemben az ebben hívő 17%-kal). Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a városban élők 30%-a nem tudja, hogy ez az állítás igaz-e. Nagyrészt elutasították azt a felfogást, hogy az „oltás veszélyesebb, mint a COVID-19” (58%), vannak azonban olyanok is, akik az oltást veszélyesebbnek tartják (22%), míg 21% még nem alakított ki véleményt.

A felmérésből kiderült, hogy a krónikus betegségben szenvedők többnyire szeretnék beoltatni magukat, mi több, közülük 8 százalék már megkapta a vakcinát, 57%-uk pedig szeretné megkapni. Az oltatási szándék a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők körében eléri a 67%-ot. A vizsgálatban résztvevők fele állította, hogy jelenleg krónikus betegségben, szív- és érrendszeri betegségekben, elhízásban/túlsúlyban vagy autoimmun betegségekben szenved.

Tájékozottabbak

A városiak véleménye szerint a hatóságok és a tv-csatornák inkább oltáspártian tájékoztattak és kommunikáltak, míg a közösségi hálózatok meglehetősen sok oltásellenes információt közvetítettek. Az oltás szempontjából kedvezőtlen információk megtalálhatók a romániai vagy külföldi weboldalakon/cikkekben is. Az egyház — amely a fővárosban és a nagyvárosokban kevésbé használt információforrás — a kutatásban résztvevők szerint kevesebbet kommunikált az oltásról, de a vélemények meglehetősen polarizálódtak. A Romániában alkalmazott oltóanyagok — a Pfizer–BioNTech és a Moderna vakcinája — jelentős ismertségnek örvendenek (90% hallott már róluk), de meglehetősen homályos információkkal rendelkeznek róluk: mindössze a megkérdezettek fele mondta azt, hogy jelentősebb információkkal rendelkezik a vakcinákról. Az ismertség tekintetében harmadik helyen van az Oxford–AstraZeneca oltóanyaga.

Sógor Beáta