Világviszonylatban közel százmillió személy, köztük 400 ezer romániai szenved a pikkelysömör miatt, ami olyan bőrgyógyászati betegség, mely a bőr szarutermelő sejtjeinek túlburjánzásával, fokozott működésével, ezáltal a bőr elszarusodásával jár. Oka jelenleg még nem teljesen tisztázott, a betegség kialakulásában genetikai és környezeti faktorok hatása egyaránt szerepet játszik. 

A pikkelysömör súlyos, de nem fertőző betegség, a világon viszont sok ember szenved szükségtelenül miatta, mert hibásan vagy késve ismerik fel a betegséget, valamint a betegek csak elégtelen ellátáshoz jutnak, és sok esetben a társadalom is megbélyegzi őket. 
Dr. Alin Nicolescu bőrgyógyász főorvos, a Román Bőrgyógyász Társaság elnöke szerint tízből kilenc romániai páciens szenvedett már megaláztatást a betegsége miatt, kettőből egy páciens elveszítette a reményt, hogy kordában lehet tartani, kezelni lehet a psoriasist, háromnegyedük pedig azt állítja, befolyásolja őt a betegség a mindennapi életben. „Ez egy olyan megbetegedés, amelyik a szakma kiválasztásában is befolyásolja a pácienseket. Sajnos az ellenőrizetlen, kezeletlen pikkelysömör valóban jelentősen befolyásolja a betegek életét” — mondta a szakember. Azt is hozzátette, hogy a romániai bőrgyógyászok a járványos időkben is folytatták pácienseik kezelését, még akkor is, ha egyes egészségügyi intézményekben nehezebben részesülhettek szakorvosi ellátásban a betegek.

Mi az a pikkelysömör?

Megjelenési helyétől és formájától függően több típusa létezik a psoriasisnak. Az esetek többségében a tünetek annyira jellegzetesek, hogy egyéb vizsgálatok nélkül felállítható a diagnózis. A betegség leggyakoribb formájában csak bizonyos helyeken jelentkeznek a jellegzetes tünetek, legtöbbször a test azon tájain — ruhaneművel, napsütéssel, széllel érintkező testtájak —, melyek a legtöbb irritáló hatásnak vannak kitéve: a végtagok külső felszíne, a könyök- és térdtájék, a hajas fejbőr, a mellek és a has alatti redők és összefekvő bőrfelszínek, a combhajlat, a külső nemi szervek. Súlyosabb esetekben a betegség a tenyérre, a végtagok belső felszínére és az arcra is kiterjedhet. A pikkelysömörre jellemző elváltozások viaszfehér, vaskos, pikkelyes felrakódásokra hasonlító pörkök, amelyek szövődménymentes esetben szárazak, nem nedveznek, nem fekélyesednek ki, nem fertőződnek felül.

Sajnos a jellegzetes bőrtüneteket a lakosság nagy része nem ismeri, így a pikkelysömörrel élők társadalmi kirekesztettsége még napjainkban is jellemző, komoly lelki megterhelést, esetleg depressziót okozva a betegeknél. Fontos azonban tudni, hogy a betegség nem fertőz, így a környezet sem kaphatja el azt — emelik ki a bőrgyógyászok a tájékoztató kampányuk keretében.

A betegség lefolyása más-más az egyes betegeknél. Vannak, akiknél a psoriasisos jelenségek kis területet érintenek, és akár évekig is ugyanabban az állapotban maradnak. Más betegeknél akut rosszabbodások és tünetmentes időszakok váltják egymást, esetleg egy életen keresztül. A tünetekre évszakonkénti változás jellemző, tavasztól őszig a napfény hatására javulnak, míg télen rosszabbodnak a pikkelysömör tünetei. A bőrtüneteket számos környezeti hatás befolyásolja. Nők esetében a menstruációs ciklus jelentős, ezenkívül a stresszes, nagy megterheléssel járó időszakokban is rosszabbodnak a tünetek. A bőr védelmével és kiszáradásának elkerülésével, egészséges életmóddal a betegek is sokat tehetnek panaszaik mérséklése érdekében.

Bumbuluţ Krisztina