Trump elnök az átnevező rendelet aláírás alatt arról beszélt, hogy régóta foglalkoztatja a névváltoztatás gondolata. Amikor arra kérdezték, mi motiválta a lépést, Trump a Kanadával fennálló egyenlőtlen viszonyra panaszkodott: elmondása szerint az Egyesült Államok gyakorlatilag ingyen védi Kanadát, cserébe semmit nem kap, miközben – ahogy fogalmazott – szereti a kanadai embereket, csak a vezetőikkel van baja.

Ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy hivatalba lépését követően a Mexikói-öböl nevét változtatta rendeletben Amerikai-öböllé — egyúttal kilátásba helyezte, hogy valamelyik világóceánt, a Csendes- vagy az Atlanti-óceánt is átkereszteli, hogy hasonlóképpen Amerikáról nevezzék el.

A Nagy–tavak legkisebbike, az Ontario (és az Erie–tó) közepén húzódik az Egyesült Államok és Kanada határa. Az Ontario-tóból ered a Szent Lőrinc-folyó, amely a Nagy-tavakat az Atlanti-óceánnal köti össze — a 3058 kilométer hosszú folyam egy tektonikus törésvonalat követve a tenger felé érinti Montreált és Québec várost, majd a világ legnagyobb tölcsértorkolatán át ömlik az Atlanti-óceánba. 
A tó déli és keleti partját New York állam, északi partját pedig Ontario kanadai tartománya határolja. A tavat több mint egy évszázada, az 1909-es Boundary Waters Treaty (Határvizek Egyezménye) alapján közösen kezeli a két ország, tehát egyik fél sem birtokolja kizárólagosan. Trump ennek ellenére azzal érvel, hogy a tó nagyobb része amerikai felségterületen fekszik.

Kanada semmi jelét nem adta, hogy átvenné az új elnevezést

Az amerikai átnevezésre Mark Carney kanadai miniszterelnök tömören csak annyit reagált, hogy Kanada továbbra is a tó eredeti  — a huron ontarí:io szóból eredő, amelynek jelentése „nagy tó” — nevét használja, amely régebbi, mint mint a Kanada, vagy akár az Egyesült Államok megalapításáról szóló dokumentumok.

Masszív kereskedelmi– és vámháború szülte az átnevezés ötletét

Az amerikai elnök amúgy már a napokban figyelmeztette Kanadát, hogy erősen fontolóra vette a tó átnevezését, amelyet azzal magyarázott, hogy a jövőben nem számít arra, hogy Kanada Ontario tartományával túl sok kereskedelmet folytatna. Trump tovább élezte a Kanadával szembeni konfliktusát és miután a hétvégén az amerikai–kanadai kereskedelmi megállapodásról folytatott tárgyalások zátonyra futottak, többször is erős kritikát fogalmazott meg, vagy pedig trollkodásnak felérő üzenetet közvetített legnagyobb kereskedelmi partnere felé.
Ami azonban nem trollkodás, az a két ország közötti „vámháború”: Trump 50 százalékos büntetővámot jelentett be Kanadával szemben, amiért szerinte a kanadai szövetségi kormány észszerűtlenül ellehetetlenítette a két ország közötti kereskedelmi tárgyalásokat — válaszlépésként a kanadai szövetségi kormány ellenvámokat jelentett be: az amerikaiak által kivetett vámtarifák mértékével megegyezően 15, 25, valamint 50 százalékos vámtarifákat vet ki ugyanazon termékekre, mint amelyekre az amerikaiak is, összesen közel 20 milliárd dollárnyi értékű 700 darab amerikai termékre, az ellenvámok pedig ugyanúgy szeptember 8–től lesznek érvényesek, mint az amerikaiak.
Emellett Francois-Philippe Champegne pénzügyminiszter azt is bejelentette, hogy a kormány 7,5 milliárd kanadai dollárral segíti azon munkásokat és cégeket, amelyeket leginkább érintenek az 50 százalékos amerikai vámtarifák. Ugyanakkor a kormány arra kérte a kanadaiakat, hogy amennyiben lehet, vásároljanak kanadai termékeket, hogy ezzel is segítsék a gazdaságot, valamint a helyi kis- és középvállalkozókat.

Szerkesztette:
Szabó Kinga Mária