Forradalmi tettei voltak Kalazanciusnak a maga idejében — mondta Szilvásy László piarista tartományfőnök a nagykárolyi Kalazanci Szent József-templom búcsúján. Az eseményen megáldották a nemrég restaurált főoltárképet és mellékoltárképeket.

Nagy számban vettek részt a hívek vasárnap este hat órától Nagykároly piarista emlékeket őrző, a rendalapító Kalazanci Szent Józsefről elnevezett templomának a búcsúján. Több mint 250 éven keresztül vezették piaristák a plébániát, és épp 250 éve kezdték el építeni a jelenleg is a szentmiséknek helyet adó barokk stílusú templomot. Kalazancius emléknapján a piaristák magyarországi tartományfőnöke, Szilvásy László is a nagykárolyiakkal ünnepelt, őt kérték fel, hogy a búcsúmise szónoka legyen.

A szentmisét Schönberger Jenő megyéspüspök celebrálta, aki a bevonulást követően megáldotta a közelmúltban restaurált főoltárképet és mellékoltárképeket. A főoltárkép központi alakja Kalazanci Szent József, a mellékoltárképeké Nepomuki Szent János, Páduai Szent Antal és Avellinói Szent András, a negyedik mellékoltárkép pedig az Immaculata című.

Szilvásy László szentbeszéde elején visszaemlékezett egy korábbi látogatására, amikor a piarista rend történetírójával, levéltárosával kereste fel Nagykárolyt, illetve a Kalazanci Szent József-templomot. Már akkor lenyűgözőnek találták, hogy a jeles piarista múlttal rendelkező közösség milyen elevenen és kézzelfogható módon őrzi Kalazanci Szent József szellemiségét, milyen erős a régióban a szent hatása — különösképp, hogy 1983 óta nem szolgál piarista atya a településen.

A nagykárolyi közösséget életerőt sugárzónak nevezte, amely tiszteli a múltját. „Az tudja méltóképpen tisztelni a múltját, aki a jelenben cselekszik, és célokkal, jövőképpel rendelkezik” — tette hozzá.

Kalazanci Szent József három hivatásáról beszélt — papi, nevelői és szerzetesi —, és ezek kapcsán kiemelte: Kalazancius mindig kereste, mire hívja meg őt Isten, s ha megtalálta, lelkes tudott maradni, kitartott a hivatása mellett. A maga idejében forradalmi tettei voltak, az oktatást kiterjesztette a szegény rétegekre, s ezzel lehetőséget adott a gyerekeknek a jobb életre — hiszen abban az időben csak kevesen, a jómódúak olvastak, írtak.

„Mit tanít nekünk Kalazancius ma? Minden ember egész életében éljen nyitott szívvel, hogy meghallja azt, Isten éppen mire hívja! Hiszen Isten újra és újra meghív minket azért, hogy gazdagíthasson. De Kalazancius példáján tartsunk is ki a hivatások mellett! Legyünk képesek a nehézségek idején is bízni abban, hogy Isten meg fog minket segíteni, amikor igazán nagy gond van! Ő az iskoláit koldulással tartotta fenn. Rá merte magát bízni az isteni gondviselésre. Ezért imádkozunk ma, hogy merjük mi is rábízni magunkat a gondviselésre. Merjük nyitott szívvel rábízni magunkat Isten hívásaira!” — zárta homíliáját a tartományfőnök.