Jelképes napon, május 9–én, az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult a magyarországi országgyűlés — az új parlament megalakulásával megszűnt a 2022-ben hivatalba lépett, Orbán Viktor vezette Fidesz-KDNP-kormány megbízatása.

A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt, a nemzetiséghez tartozó képviselők anyanyelvükön, lovári, beás, román és horvát nyelven tették le az esküt.
Az ezt megelőző mandátumvizsgálat során a megbízóleveleket szabályszerűnek találták, így a parlament egyhangúlag, 193 igen szavazattal igazolta a képviselők és a nemzetiségi szószólók mandátumát — a 199 fős országgyűlésben a Tisza Pártnak 141 (frakcióvezető Bujdosó Andrea), a Fidesznek 44 (frakcióvezető Gulyás Gergely), a KDNP-nek nyolc
(frakcióvezető Rétvári Bence), a Mi Hazánknak pedig hat képviselője van (frakcióvezető Toroczkai László).
A házelnöki tisztséget 16 év után Forsthoffer Ágnes vette át Kövér Lászlótól, s a Tisza párti politikus első házelnöki beszédében elrendelte, hogy 12 év után helyezzék vissza az uniós zászlót a Parlament épületére, illetve gyorsított eljárást kért az új minisztériumok felsorolását tartalmazó törvényjavaslatra, valamint az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emelésére.

16 minisztériuma lesz a Tisza–kormánynak

Az országgyűlés megszavazta a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslatot, amely rögzíti, hogy Magyar Péter kormánya a következő tizenhat minisztériummal kezdi munkáját: 
- egészségügyi minisztérium (Hegedűs Zsolt),
- igazságügyi minisztérium (Görög Márta),
- oktatási és gyermekügyi minisztérium (Lannert Judit),
- pénzügyminisztérium (Kármán András),
- agrár- és élelmiszergazdaságért felelős minisztérium (Bóna Szabolcs),
- belügyminisztérium (Pósfai Gábor),
- élő környezetért felelős minisztérium (Gajdos László),
- gazdasági és energetikai minisztérium (Kapitány István),
- honvédelmi minisztérium (Ruszin-Szendi Romulusz),
- közlekedési és beruházási minisztérium (Vitézy Dávid),
- külügyminisztérium (Orbán Anita),
- miniszterelnökség (Ruff Bálint),
- szociális és ssaládügyi minisztérium (Kátai-Németh Vilmos),
- társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztérium (Tarr Zoltán),
- tudományos és technológiai minisztérium (Tanács Zoltán),
- vidék- és településfejlesztési minisztérium (Lőrincz Viktória).
A tárcavezetők május 12–én, kedden teszik le az esküt, addig az Orbán–kabinet miniszterei ügyvivőként még hivatalban maradnak.

Megválasztották Magyar Pétert Magyarország miniszterelnökének

140 igen, 54 nem szavazat, és 1 tartózkodás mellett az Országgyűlés megválasztotta Magyarország miniszterelnökének Magyar Pétert, aki rögtön le is tette miniszterelnöki esküt. 

Első kormányfői beszédében kiemelte, hittel, akaraterővel, hazaszeretettel fog dolgozni azért, hogy megfeleljen az olyan elődök figyelmeztető példájának, mint Batthyány Lajos, Nagy Imre vagy Antall József. Hangsúlyozta azt is: „nem azért állok most itt, mert különb vagyok bárkinél az országban”, hanem mert magyarok milliói úgy döntöttek, hogy változást akarnak. Ez a bizalom, amelyet kaptak, egyszerre megtiszteltetés és súlyos erkölcsi kötelesség – mondta, hozzátéve, hogy az emberek arra adtak felhatalmazást, hogy új fejezetet nyissanak Magyarország történetében, hogy ne csak kormányt, hanem rendszert is váltsanak, „hogy kezdjük újra”. Azonban újrakezdés nincs megbékélés nélkül, megbékélés nincs igazságtétel nélkül, igazságtétel pedig nincs szembenézés nélkül – mutatott rá. Szimbolikusnak nevezte, hogy az Orbán-Gyurcsány-korszak két névadó miniszterelnöke „nem ül itt a padsorokban, hogy nyíltan, tisztán beszéljünk a ránk hagyott örökségükről”, és ismételten, sokadjára felszólította dr. Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy mondjon le, akárcsak azon közjogi méltóságok és intézményvezetők, "akik az elmúlt rendszer politikai kiszolgálóivá váltak, vagy mindig is azok voltak, legyen bennük egyszer bátorság szembenézni a saját felelősségükkel, és félreállni Magyarország demokratikus megújulásának az útjából. Mondjanak le ma, de legkésőbb május 31-ig, és kezdje a sort rögtön Sulyok Tamás államfő.” — nyomatékosította.

Mint részletezte, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal a 2026-os rendszerváltás egyik legfontosabb intézménye lesz, azzal a feladattal, hogy feltárja az elmúlt 20 év közvagyont érintő visszaéléseit kivizsgálja, a korrupciós és vagyonkimentési konstrukciókat, segítse a büntetőeljárásokat és minden törvényes eszközzel fellépjen a jogellenesen megszerzett közvagyon visszaszerzéséért.

Magyar Péter beszéde után a képviselők elénekelték a Szózatot, a székely himnuszt, valamint az Örömódát. A Sükösdi Danubia Tamburazenekar gyermekcsoportja eljátszotta a Magyarországon cigány himnuszként számon tartott Zöld az erdő, zöld a hegy is dalt, valamint a Tavaszi szél vizet áraszt című népdalt, az ülés lezárása előtt pedig felcsendült a Himnusz is.

Szabó Kinga Mária