Többletadót kell fizetniük az ingatlantulajdonosoknak az épület azon hányadáért, amelyikben cég üzemel. Szatmárnémetiben ez magasabb, mint a szomszédos megyék nagyvárosaiban.

Az új adótörvénykönyv rendelkezik arról, hogy ha magánszemély tulajdonában lévő épület egy részében cég üzemel, a cég által használt épületrész értékét 0,2–1,3 százalékkal meg kell szorozni, és ennek alapján kell ettől az évtől adót fizetni az ingatlanért. Ez a rendelkezés 1,3 pontos emelésre is lehetőséget biztosított tehát a helyi tanácsok számára, amelyik lehetőséggel éltek is a szatmárnémeti tanácsosok: az idei évi adók tavaly október végi elfogadásakor — egyebek mellett — az ilyen arányú, cégeket érintő adóemelést egyhangúlag szavazták meg. Ráadásul ez az 1,3-as szorzó Szatmárnémetiben egy 16 százalékos „igazítást” követően 1,5 százalékra nőtt, még tovább emelve az adóterheket. Ilyen jellegű igazítást azon települések esetében tett lehetővé az állami szabályozás, ahol évek óta nem volt emelés, így Szatmárnémetiben ezt is alkalmazták. A szomszédos megyeszékhelyek közül Zilahon a céges használatban lévő épülethányadnak az adó kiszámításakor figyelembe vett szorzója 1,3 százalék, de itt sem minden cég esetében, Nagybányán a minimális, 0,2 százalékos szorzót vezették be, Nagyváradon 1 százalék elfogadása mellett döntöttek, de csökkentenék.

A nem cégek által birtokolt, de kereskedelmi tevékenységre használt épületrészekre, helyiségekre is kiterjesztett értékszámítási szabályozásra azért volt szükség, mert patthelyzetben van Szatmárnémeti. Mivel nincs gazdasági potenciál, azaz nem termelnek elég bevételt a város számára a városban működő cégek, nem is lehet kézzelfogható engedményekkel kedvezni nekik. Nincs ugyanis garancia arra, hogy a kedvezményes adókivetésnek köszönhetően új munkahelyeket hoznak majd létre a kevesebbet fizető cégek, vagy hogy bővítik a termelést, terjeszkednek, netán újak telepednek meg, így a „pénzt az asztalra szemeket az ajtóra” elvet követve inkább a biztos és kiszámítható bevételt jelentő adóbevétel-többletet hozó szorzó elfogadása mellett döntöttek. Az adóhivatalban persze örülnek a nagyobb bevételnek, Dan Mirel osztályvezető szerint egyéb kedvezmények — például a cégek esetében ötről tíz százalékosra emelt, egyes esetekben járó adójóváírás — miatt bevételkiesése lett volna a városnak, ha nem drágítják meg a céges ingatlan-felületeket. Hogy mennyivel lett volna kevesebb pénze a városnak, azt így év elején megsaccolni sem lehet, de hogy a cégeknek milyen mértékű többletkiadásuk származik az emelésből, és hogy ennek mi lesz a következménye, azzal meg nem is foglalkoznak.

Nagybánya: 0,2%

A környező megyeszékhelyeknek bevételkieséshez kapcsolódó aggályaik nincsenek. Nagyváradon például a köztes utat választották, és egy százalékkal szorozták fel az ingatlanok cégek által használt részének értékét, ez alapján számolják ettől az évtől az adókat, tájékoztatta lapunkat Huszár István Erik váradi alpolgármester, a városi testület költségvetési bizottságának tagja. Egy százalék mellett döntöttek, tette még hozzá Huszár, azonban fontolgatják ennek is a csökkentését, mert nagy az elégedetlenség a városi cégvezetők részéről. Nagybányán a választható legkisebb mértékű szorzót, azaz 0,2%-osat fogadtak el erre az évre a tanácsosok, tájékoztatott Dan Cristian Coardă városházi szóvivő, Zilahon a szorzó 1,3 százalékos az idei évtől, viszont a mezőgazdasággal foglalkozó cégek által elfoglalt épületrészek esetében csak 0,4 százalékos szorzót alkalmaznak a város adószedői, így valósítva meg a gyakorlatban is azoknak a cégeknek a támogatását, amelyek tevékenységét fontosnak tartják. Fazakas Nicolae, a város alpolgármestere elmondta, azért emelték a vegyes felhasználású ingatlanok szorzóját 1,3 százalékra, hogy az egy szinten legye a teljes mértékben céges felhasználásban lévőkével.

Adrian Micle (PSD), a szatmárnémeti tanács költségvetési bizottságának elnöke lapunknak elmondta: Szatmárnémetiben nem történt emelés, cégek által használt, nem lakáscélú ingatlanok esetében eddig is ugyanilyen mértékű volt az adott ingatlan adóbesorolási értékének szorzója. Ettől az évtől annyi történt az adótörvénykönyv előírásainak megfelelően, hogy ezeket kiterjesztették azon épületekre is, amelyek nincsenek egyáltalán, vagy teljes egészében céges tulajdonban, azonban kereskedelmi célú tevékenység folyik ezekben.

A zsebekbe lát a BNR

Az új adótörvénykönyvben alkalmazott változtatások miatt nem csak cégek, magánszemélyek is több adót fizetnek birtokolt ingatlanjaik után, a kormány erre vonatkozó döntésének okai sokrétűek lehetnek. Ezek közül az egyik az lehet, hogy a helyi közigazgatási egységek saját bevételeik mellett állami pénzeket is kapnak saját maguk ellátására, így pénzt spórolhat az állam magának. Ha több pénze van egy-egy településnek saját forrásból, kisebb mértékű kiegészítésre van szüksége az államkassza részéről. A másik ok az lehet, hogy a nemzeti banknak (BNR), sajnos túl pontos információi vannak arról, hogy mennyi pénz marad az emberek zsebében azután, hogy a megélhetéshez szükséges kiadásaikon túl van, vagy mennyi elköltetlen pénzük van a cégeknek. A BNR azzal is tisztában van, hogy a 2008-ban kirobbant pénzügyi válságnak Romániában is vége és látja, hogy az embereknek, cégeknek van félretett pénzük, meg azt is, hogy ezt nem igazán akarózik önszántukból elkölteni, úgyhogy a kormány beavatkozása által, adóemelés formájában venné azt ki a zsebükből.

Princz Csaba