Szatmár megyében két kullancsfajta a legelterjedtebb — a közönséges kullancs és a „kutyakullancs” —, a kullancsszezon pedig már május elején elkezdődött a megyében is — derül ki az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) összesítéséből. 

A 21. század számos kihívása közül az újonnan megjelenő fertőző betegségek jelentik az egyik legkomolyabb veszélyt az általános emberi egészségre. A jelenlegi koronavírus a legutóbbi, legkézzelfoghatóbb példája az évről évre egyre nagyobb számban felbukkanó kórokozóknak, amely egyúttal az efféle járványok gazdasági és társadalmi hatásait is kellemetlen érzékletességgel demonstrálja. Ebbe a csoportba sorolunk minden, a tudományra nézve teljesen új (pl. Reston-vírus), a hosszú idő után ismét felbukkanó (pl. kanyaró, pestis) vagy új tünetekkel (pl. Zika-vírus), illetve új keletű rezisztenciával (pl. malária, antibiotikum-rezisztens baktériumok) előrukkoló kórokozókat.

A klímaváltozás és az emberi tevékenység miatt a kullancsok az északabbra fekvő és a magasabban lévő területeket is meghódítják, emellett aktivitási időszakuk is meghosszabbodik — írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Központjának közleménye.

Földvári Gábor, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének (ETI) tudományos főmunkatársa a kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók járványtanával és ökológiájával foglalkozik. Kutatásai során a klímaváltozás és az emberi tevékenység hatásait vizsgálja a kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók — például a Lyme-kórt okozó baktériumok — eloszlására. A közönséges kullancs (Ixodes ricinus) könnyen adaptálódik a változó környezethez, emiatt a terjedése mind a tengerszint feletti magasság vonatkozásában, mind észak irányába megfigyelhető. A tél enyhesége, a tavasz korábbra tolódása érzékelhetően meghosszabbítja a kullancsok aktivitási periódusát kora tavasszal és késő ősszel egyaránt. Ezenkívül a vándormadarak által a mérsékelt öv felé hurcolt kullancsok is egyre könnyebben áttelelnek, ezáltal fertőzésveszélyt jelentenek. Egyes Hyalomma-fajok áttelelt felnőtt példányait Németországban, illetve Svédország több pontján is megfigyelték, és hazánkban is számíthatunk a megjelenésükre. Egy, a Nature folyóirat hasábjain nemrég megjelent tanulmány globálisan vizsgálta az ember természetbe történő beavatkozásának hatását a zoonotikus kórokozókat fenntartó gazdák szempontjából. A kutatók arra keresték a választ, hogy milyen arányban változik a kórokozókat fenntartó, ún. rezervoár gazdák aránya és mennyisége az emberi zavarás hatására. Az egész földre kiterjedő adatbázist elemezve a kutatók arra jutottak, hogy az emberi beavatkozásnak szisztematikus és előrejelezhető hatása van a rezervoár gazdák jelenlétére. Az elemzések alapján az emberi kórokozókat hordozó gerinces gazdaállatok a fajgazdagság nagyobb részét teszik ki, illetve nagyobb egyedsűrűséget mutatnak az ember által is használt területeken, mint a kevésbé zavart élőhelyeken. Mindez összhangban van Földvári Gábor és munkatársai korábbi kutatási eredményeivel, amelyek azt mutatták, hogy a városi környezetben található parkokban jelentősen nagyobb sűrűségben fordulnak elő sünök, amelyek a kullancsok és kórokozóik fenntartását biztosítani tudják. A klímaváltozás és az ember természetbe történő beavatkozása folyamatosan új lehetőségeket teremt a kórokozók felbukkanásához, emiatt rendkívül fontos, hogy a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt. A DAMA-protokoll (Document − adatgyűjtés, Assess − értékelés, Monitor − folyamatos figyelés, Act − cselekvés) segítségével az ETI kutatói az emberre veszélyt jelentő zoonotikus kórokozókat kísérik figyelemmel.