Kónya Lászlót, a Pro Európa Liga szatmárnémeti szervezetének elnökét a liga szerepéről, annak létjogosultságáról, valamint a civil szervezetek tevékenységének jelentőségéről, tevékenységi körük eredményeiről kérdeztük.

— Mi volt a Pro Európa Liga célja?

— A Pro Európa Liga az elsők között alakult meg mint civil szervezet 1990–ben Marosvásárhelyen, Smaranda Enache és egy román–magyar demokrata csoport szervezésében. Szatmárnémetiben három év múlva, 1993. április 7–én alakította meg Anamaria Pop, bevonva az itteni demokrata gondolkodású román–magyar embereket. Maga a liga kezdettől fogva tevékenységének központjába állította az emberi jogok védelmét, a kisebbségek védelmezését, a pluralista gondolkodásmód érvényesítését, a demokrata értékek ápolását, a helyi autonómia szorgalmazását, a másként gondolkodás elfogadását, az európai népek békére való törekvését, a nemzetek békés együttélését stb.

— Mit sikerült ezekből megvalósítani?

— Mindezen témakörökben az elmúlt két évtized során kerekasztal-beszélgetéseket szerveztünk, kiadványokat közöltünk, multikulturális és európai integrációs tevékenységeket végeztünk. A megvalósított projektek a kitűzött célok elérését szolgálták. Ezek finanszírozásában a legfőbb támogatónk az Európai Unió. Többek között voltak olyan programok, amelyek a multikulturalitás kidolgozását és nyomtatványokban való közlését segítették elő 1995–ben. 1996–ban két roma program volt: A romák előítélet és érdektelenség között, valamint A roma fiatalok érvényesülési esélyei. Szatmárnémetiben, eltérően a marosvásárhelyi központtól, a nagyobb hangsúlyt a kulturális tevékenységekre tettük úgy, hogy a kultúrák egymásra való hatását próbáltuk inkább tanulmányozni. Ebben a témában is több kulturális kiadványt adtunk ki és nagyon sok ifjúsági tevékenységet szerveztünk.

— Néhány példát tudnánk említeni?

— 2000–2001–ben fiatal tanító–óvónőképzősökkel gyűjtöttük össze és adtuk ki A lakodalmi szokások az erdélyi kulturális sokszínűségének bizonyítékai című kiadványunkat. 2003–2004–ben négy nyelven sikerült kiadni a Mesék és legendák a Kárpát–Eurórégiójának történelmében című kötetet. De más, kisebb lélegzetű kiadványokkal is jelentkeztünk, amelyek elkészítésébe bevontuk a fiatalokat.

Eredmények

— Hogyan viszonyultak a fiatalok ezekhez a tevékenységekhez?

— Hosszú ideig működött a Pro Európa Liga Fiatalok Klubja, amely minden hónapban középiskolai szinten folytatta tevékenységét. Volt egy olyan program, amelyben tizenhárom ország vett részt, a projektvezető a Temesvári Interkulturális Intézet volt, mi társszervezőkként kapcsolódtunk be. Ugyancsak ezzel az intézettel volt egy olyan programunk, hogy Európa, az én otthonom. Egy nemzetközi, határon átívelő projekt keretén belül az ukránokkal közösen nyertük és szerveztük meg azt az együttműködési programot, melynek keretén belül köztisztviselőket képeztünk tovább. Harminc romániai és ukrajnai polgármesteri hivatali alkalmazott vett részt a képzésen.

— Mit sikerült elérni az emberi jogok terén?

— Három évig működtettük az Emberi Jogok Irodáját, mely nagyon sok embernek segített a problémája megoldásában. Ugyancsak ilyen jellegű volt a 2007–2008–ban zajló Civil kurázsi című román-magyar határon átívelő projekt, ami azóta is folyamatban van. Mindhárom régióban (román, magyar, ukrán) közös ügynek tartjuk a környezetvédelmi nevelést. Minden évben szervezünk környezetvédelmi versenyt a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban a környező országok középiskoláinak a részvételével.

— A Pro Európa Liga több felnőttképzést is szervezett. Milyen sikerrel?

— Jelenleg is folyamatban van az interkulturális kapcsolatok projekt keretén belül egy felnőttképzés-sorozat. Az értékek interkulturális szempontól való átadása. Következmények az európai felnőttoktatásban — ez a címe annak a projektnek, melyben partnereink Németország, Csehország, Ausztria, Olaszország és Liechtenstein. Ebben az oktatásban fő partnerünk a Caritas. Elindítottunk még egy programot a Kölni Egyetemmel, ebben több ország fiataljai vesznek részt. Van egy másik programunk a Gyermekek Palotájával a román–ukrán programsorozatban, ebben a Szlatinai Művészeti Iskola a partnerünk. Ennek keretén belül kulturális csereprogramokat valósítunk meg.

Határtalan

— Egyre nagyobb sikere van a Határtalan Nemzetközi Találkozónak. Ennek mi a lényege?

— A most hetedik alkalommal megrendezésre kerülő Határtalan kultúra vagy más néven Határtalan Nemzetközi Találkozót 2006–ben rendeztük meg először Mikolában, most ugyanitt tartjuk meg. Előtte is részt vettünk az Európa-napi rendezvényeken, de nem szervezőként. Ez a rendezvény felhívja a figyelmet a múltra, 1990–ig ugyanis az országhatár erős vasfüggöny volt, fiatalok és idősek nehezen tudtak átjárni rajta, voltak akik az életükkel fizettek, ha megpróbálták megközelíteni, ugyanakkor ma már mindenki számára megkönnyebbülés az, hogy ez már a múlt. Óriási hangulatuk van ezeknek a találkozóknak. Minden alkalommal egy–egy beszédet mond a Pro Európa Liga elnöke és azok a magyarországi, ukrajnai és romániai polgármesterek, akik részt vesznek a találkozókon. Egész napos kulturális rendezvények várják az érdeklődőket, minden település igyekszik minél többet bemutatni népi kultúrájából, átmenteni kulturális értékeit az összeurópai kultúra számára. Az idén fellép a Bartók Béla Kórus is, de részvételi szándékát jelezte négy ukrán település polgármestere, valamint a regionális kormánybiztos, aki az itteni prefektusnak felel meg. Minden alkalommal a kulturális műsor mellett futballmérkőzések is zajlanak.

Politikamentesség

— Mennyire sikerül ezeknek a civil rendezvényeknek politikamenteseknek megmaradniuk?

— Ma már minden politika. Még az is politizál, aki kijelenti, hogy ő nem politizál, hiszen ezzel a kijelentésével is állást foglal, ami már politika. A civil szervezetek mozgalma is egyfajta politika.

— Mi a civil szervezetek politikájának a célja?

— Én ezt pozitív tevékenységnek látom. Azokat a civil szervezeteket szeretem és értékelem, amelyek az állami intézmények által végzett munkát értékelik, és megpróbálják azokat kiegészíteni a tömegek igényei szerint. Volt olyan időszak, amikor nem volt pénzhiány, mégis sok helyi, városi és megyei intézmény nem tudott minden tevékenységi kört lefedni, ezért nagyon sok feladat a civil szervezetekre maradt.

— Melyek ezek a feladatok és kik végzik?

— A Caritasnak például sok irányba szétágazó tevékenysége van. A fő hangsúlyt a szociális problémák megoldására helyezi, de nagyon sokat foglalkozik a gyerekekkel is. Szatmár megyében tizenhat községben támogatnak óvodákat, hogy a nagyon szegény családoknak a gyerekei is tudják elkezdeni a tanulást. Egy másik példa a Hans Lindner Alapítvány. Ez a civil szervezet nagyon sokat tett a felnőttképzés területén, támogatta és támogatja a szakképzést, ugyanakkor a vállalkozói hajlam fejlesztését is elősegíti.

— Mit tehet még egy civil szervezet?

— Elősegít bennünket abban, hogy tanuljunk egymástól és megoldást találjunk bizonyos problémák kiküszöbölésére. Az európai kultúra nagyon gazdag, nagyon sok érték van felhalmozva. Itt nem csak irodalmi, zenei vagy más művészeti értékekre gondolunk, hanem az emberi viselkedésre is, ami egy nagyon fontos érték.

Vegyes házasságok

-Egyre gyakoribbak a vegyes házasságok, amelyek gyakran oda vezetnek, hogy a házastársak egyike le kell mondjon identitásáról. Ez egy út a globalizáció felé?

— A társadalomban elég sok problémát okoznak a vegyes házasságok, azzal együtt, hogy ma már sokkal kötetlenebben, sokkal liberálisabban élnek az emberek. Sőt, gyakran úgy érezzük, hogy most kezd igazán látványosabbá, tapinthatóbbá válni az etnikai ellentét. A kötetlenség és a liberalizmus csak egy bizonyos szintig mehet el, mert bármilyen modern világban is élünk, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ember társas lény, melynek legrégibb és máig is legszentebb formája a család. A család az, ami megtartja a közösséget, ami értelmet ad az életnek. Vegyes házasságoknál egy kettősség lép fel, ami gyakran megnehezíti, de nem lehetetleníti el a családok életét, hiszen egy család akkor tökéletes, ha annak tagjai felismerik, hogy bármennyire is képesek az önállóságra, egymásra vannak utalva. Vannak, akiket a vegyes házasság elnemzettelenít, ez attól függ, hogy az illető milyen közösségbe kerül. Általában a többséghez igazodnak a felek. Ugyanakkor egy nagyon erős támpont is lehet az, ha valaki egy másik nemzeti közösségbe kerül be. Sajnos a nemzetközi szokás egy nagyon rossz irányba tereli a vegyes házasságok feleit, a világon sehol sem ismerik el a kétnemzetiséget. Volt egy kolléganőnk, aki felkerült Bukarestbe, majd az ENSZ-be, ahol évek óta ő a román-kanadai kapcsolattartó személy. Az apja román, az anyja magyar. Minden kérdőívre felírta, hogy ő román is, magyar is. Mindig visszaadták a kérdőíveket, hogy csak egyet írjon rá. Ez egy nonszensz és káros dolog, de épp a nacionalizmus túl erős gyökerei teszik azt, hogy még mindig nem engedik, hogy valaki kettős nemzetiségűnek tartsa magát. Miért nem lehetnek például a mezőfényiek magyarok és svábok?

Létjogosultság

— A Pro Európa Liga azzal a céllal jött létre, hogy felkészítse a civil társadalmat az Európai Unióhoz való csatlakozásra. Öt év telt el, amióta EU-tagok vagyunk, van-e még létjogosultsága a ligának?

— Eltelt ugyan öt év, sajnos még mindig nem vagyunk igazán európaiak. Romániában bekövetkeztek a nagy változások, de ez még nem mindig kevés. Meg kell tanulni európaiként viselkedni. Még nagyon sokat kell fejlődjön a viselkedési formánk. Nem véletlen az, hogy az európai projektek finanszírozási vonalának hatvan-hetven százaléka még mindig képzéseket ír elő. Sokat kell még tenni az emberek neveléséért, addig pedig van létjogosultsága a Pro Európa Ligának.

 Elek György