Tavaly ilyenkor kellett volna legyen az utolsó óraátállítás, mégis a tavaszi nap-éj egyenlőségkor még idén is — épp az elmúlt hét végén — tekergettük előre egy órával az órát. A 2020 márciusa óta tartó vírushelyzet is oka annak, hogy ez a tudományos időmérési jelenség nem ért véget, de vírushelyzet nélkül sem igazán lépett volna érvénybe a megszűnte, mert nem jutottak dűlőre az EU-s politikusok, hogy mi hogyan legyen, ha nincs több óratekergetés.

Nem volt rá idő

Először is a 2021 első felében az európai parlamentet elnöklő portugáloknak volt fontosabb dolguk is, mint az óraátállítás, mint ahogy az őket követő szlovének sem foglalkoztak a témával. Idén francia elnökség van júniusig, az ukrán-orosz konfliktus és a szorongató gazdasági helyzet miatt valószínűleg sem ők, sem az őket követő csehek nem fognak téli meg nyári időszámítással vesződni.

Sokaknak nyűg

Az Európai Bizottság a 2017-ben felmerült szándék nyomán 2018-ban nyújtotta be a téli-nyári időszámítás eltörlésére vonatkozó javaslatát a közös európai parlamentnek. Előtte egy online konzultációt tartottak, amelynek során a válaszoló 4,6 millió európainak a 84 százaléka a félévenkénti óraátállítás megszüntetését támogatta, de arról nem voltak megkérdezve, hogy a télit szeretnék-e megtartani vagy a nyárit.
A négy évvel ezelőtti bizottsági javaslat lényege, hogy a tagállamok továbbra is szabadon megválaszthatnák standard idejüket, de ez az idő nem változna tavasszal meg ősszel. Az Európai Parlament 2019 tavaszán döntött úgy, hogy támogatja a kezdeményezést. Eszerint az utolsó óraátállításnak 2021 tavaszán vagy őszén kellett volna megtörténnie attól függően, hogy az adott tagállam melyik időszámítást választja.

Egy időzóna kellene

De ez a módszer — mint ahogyan minden bizonnyal a hétköznapi ember is érzi — rengeteg egyeztetést igényelt volna, számtalan gondot okozott volna az eltérő időszámítás a nemzetközi közlekedésben, a pénzügyi műveletekben, a kereskedelemben, a kommunikációban és sok minden egyébben is. Az eltörlés egy másik sarkalatos pontja tehát az lett volna, hogy legyen egyetértés abban, hogy az uniós országok melyik időszámítást akarják alkalmazni, és egységesen legyen leszögezve: mindenütt marad a téli vagy mindenütt marad a nyári. Ilyen szempontból viszont gond, hogy Európa túl széles ahhoz, hogy egyetlen egységes időzónával minden országának minden lakója a napi ritmusának megfelelő időszámítást kapjon. És mivel ezeket a feladatokat nem sikerült megoldani, továbbra is maradt minden a régiben, maradt a téli időszámítás is és maradt a nyári is, így továbbra is állítani fogjuk az órákat tavasszal is meg ősszel is.

Princz Csaba