Teljes a szezon még a szatmári piacok csemeterészlegein, a mifelénk áttelelő gyümölcsfák és gyümölcstermő bokrok teljes palettája kapható még mindig, a hideg ősz ellenére. A csemeték ára sok minden mással ellentétben nem emelkedett, 12–15 lejért kaphatók mindenfelé a megyében, ugyanennyi a nemesített diófacsemete is. Ami drágább, az a naspolya, mert nehezebben fejlődik, mint társai, több odafigyelést, gondozást igényel, több időbe telik, míg piacra vihető méretűre nő. Húsz lej volt a hétvégén a somcsemete is, a nagypiacon a szatmárhegyi Sándor Lajos háromévesen, virágrüggyel árulta ezeket a mostanában divatossá vált gyümölcsfacsemetéket. Drágább a kaki is, ötven lejbe kerül ennek a délkelet-ázsiai tájakon őshonos szilvafajtának a csemetéje, de a tájainkra nemesített, problémák nélkül áttelelő gyümölcsfát is sokan keresik Szatmár megyei kertészek közül is.

Az őszi ültetés a jó

A kereskedők, az általános kertészek és a csemetekertészek is az őszi ültetésre esküsznek, ha gyümölcsfáról van szó, hiszen az amúgy is vegetációs szünetben lévő fára ültetés után nem száraz meleg jön, hanem csapadékos ősz vagy enyhe fagy, így jobban meg tud új helyén „kapaszkodni”. Meggyökerezett állapotban éri a tavasz, és az olvadás első pillanataitól fel tudja használni az olvadt hólé jelentette gazdag nedvességet.

Jó kontakt a talajjal

Egyre többen követik el azt a hibát, hogy oszlopgödörhöz használt talajfúróval fúrnak helyet a csemetének, ez azonban hibás hozzáállás, hívták fel a figyelmet a csemetések. Minden gyümölcsfa szereti a tágas, alul és oldalt porhanyós földből álló ültetőgödröt, a fúróval megcsinált üreg legfeljebb palántának való. A gödörbe állított fa körül minden réteg visszatöltött földet meg kell taposni, hogy jó legyen a hajszálgyökerek kontaktja a talajjal, s az utolsó réteg visszakerülése előtt kell utoljára locsolni, és az utolsó réteget megtaposni sem ajánlott. Ha a felső réteget locsolja meg az ültető, az megrepedezik, ha olyan idő jön, hogy kiszárítja a földet, a repedéseken keresztül pedig csak rosszat kaphat a kis fa: levegőt, meleget, fagyot. Most hatványozottan érvényes az ültetéskor történő locsolás, száraz a föld nagyon, hónapok óta nem volt semmi eső. Jót tesz, ha fehér részéig vissza van metszve az új helyre szánt fa gyökere, és segíti a foganást, ha sáros vízbe van mártva a gyökér a beültetés előtt.

A kaki

A datolyaszilva (Diospyros kaki) a hangavirágúak (Ericales) rendjébe és az ébenfafélék (Ebenaceae) családjába tartozó ősi kultúrnövényfaj. Egyéb nevei: sharonfruit, hurma, kákó, persimon, kakiszilva, datolyaszilva.

Délkelet-Ázsia, Kína, India és Izrael ősi kultúrnövénye. A Távol-Kelet kertjeitől Amerikáig mindenütt megtalálható a szubtrópusi és a szubmediterrán klímában. Nemesítésének köszönhetően a Kárpát-medencei teleket károsodás nélkül átvészeli, akár mínusz harminc fokig is télálló. Metszése egyszerű, különösebb gondozást nem igényel év közben sem, de szereti és meghálálja, ha tápanyaggazdag talajban élhet.

A datolyaszilva szubtrópusi, trópusi származású, alacsony termetű gyümölcsfa, mely legfeljebb 15 méteresre nő meg, de a kertekben jellemzően általában 4–5 méter magas. Gyümölcse októberben érik, kalóriaértéke magas, egy átlagos szem nagyjából száz kalóriát tartalmaz.

A Távol-Keleten jelentős tisztelet övezte növény és gyümölcs, melyet halotti szertartásokon szokás felajánlani a túlvilágra távozóknak. Japánban gyógyító erőt is tulajdonítanak neki, préselt levét magában vagy gyógynövényekkel vegyítve adták a betegeknek.

Princz Csaba