2009. július 6-án zárták be a községi szemétlerakatokat, valamint a nagykárolyit és az avasfelsőfaluit, következő évben pedig a szatmárnémetit és a tasnádit. 2010-től Szatmár megyében nincs szeméttelep, csak a szamosdobi öko-lerakat, ami jól működik.

Kolcs községben idén még nem szállították el a hulladékot, a házak előtt napok óta ott díszeleg a háztartási szemét. Domokos Sándor, Kolcs község polgármestere kérdésünkre elmondta, hogy a Szamos mentén egy magáncég foglalkozik a hulladék elszállításával. Mivel nem minden lakos fizeti ki a szemétdíjat, miután kifizetik az alkalmazottak bérét és a cég egyéb költségeit, nem marad pénz üzemanyagra. A polgármesteri hivatal keresi a megoldást, hogy a szemét ne maradjon a község területén. A lakosok szerint fel kellene mérni, hogy szükség van-e a hulladékelszállító cégnél a jelenlegi alkalmazottak mindegyikére.

Szelektív gyűjtés

Megyei szinten minden önkormányzat megoldást kellett találjon a szemét elszállítására: vagy létrehozott egy hulladékelszállító munkacsoportot, vagy megbízott egy céget ezzel a feladattal. Szamosdobra csak az újrahasznosítható hulladék kerülhet. Eddig még nem sikerült rábírni a lakosságot, hogy szelektíven gyűjtse a szemetet, hiába vannak kirakva a különféle jelzésű kukák, nagyon sokan ezt nem veszik figyelembe.

— Nagyon sok esetben a szelektíven gyűjtött hulladékot a szemétszállító autókban egy helyre rakják — hívtuk fel Békéssy Erzsébet, a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatójának a figyelmét.

— Ezt sokan mondják, én még nem láttam ilyet. Németországban egyszerre csak egyfajta hulladékot gyűjtenek, ha abba mást is tesznek, azért büntetés jár, és így bárki tetten érhető. Szamosdobon van egy engedélyeztetett gépsor, ami szelektálja a beérkezett hulladékot. Hogy ez mennyire működik, mennyire nem, azt az ügynökség nem ellenőrizheti. A lerakatnak van működési engedélye, tehát meg kell feleljen az előírásoknak. Ezt úgy lehet ellenőrizni, hogy meg kell nézni, mennyi hulladék érkezik, és abból mennyi újrahasznosítható. A szelektív hulladékgyűjtés terén sok az előrelépés, de még mindig vannak nehézségek. Az Európai Unió megköveteli, hogy az önkormányzatok minden évben tizenöt százalékkal csökkentsék a lerakatra szállított szemét mennyiségét. Ha a polgármesteri hivatalok papíron nem bizonyítják be, hogy az elmúlt évhez képest csökkent a hulladék mennyisége, akkor komoly büntetésekre számíthat. Cél az, hogy a szemét nagy részét újrahasznosítsák.

— Emiatt jelennek meg újra egyre több helyen a legelőkön és az erdőkben a szemétdombok?

— Ezt a Környezetvédelmi Őrség kellene hogy felügyelje, ők nyolcan vannak, nem juthatnak el mindenhova. Számukra nagy segítséget nyújthatnak a környezetvédelmi önkéntesek, akik igazolvánnyal rendelkeznek, felhívhatják a környezetvédelmi őrszolgálatot, hogy találtak egy illegális szemétdombot, próbálják meg beazonosítani, hogy ki vitte oda a hulladékot. A tettest megbírságolják, az információt közzéteszik a médiában, mindez elrettentő hatással lehet.

Amikor létrehozták a szamosdobi öko-lerakatot, a projektben szerepelt még négy ideiglenes szeméttároló létrehozása, ezek még nem készültek el. Ennek az a célja, hogy a szemetesautók ne menjenek például Hadadról félig megrakodva Szamosdobra, hanem a hulladékot ideiglenesen rakják le egy közelebbi tárolóponton.

Elek György