Híre ment, hogy el lesz törölve a téli és nyári időszámítás, és a téli lesz érvényben egész évben, ami miatt ezen a tavaszon már nem kell az eddig megszokott módon igazítani az óráinkat. Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselőhöz fordultunk információért az ügyben.

— Képviselő úr, eldőlt-e, hogy megszűnik az őszi és tavaszi óraátállítási szabály Európában, így Romániában is?

— Egyelőre annyi történt, hogy elfogadtunk február nyolcadikán egy állásfoglalást az Európai Parlament plénumában, amelyben felkérjük az Európai Bizottságot (EB), hogy tekintse át újra a nyári időszámítás, vagyis a tavaszi és őszi óraátállítások negatív és pozitív hatásait. Tulajdonképpen azt kérjük, hogy végezze el a 2001-ben elfogadott 2000/84/EC uniós irányelv értékelését, és amennyiben szükséges, terjesszen elő egy javaslatot az irányelv felülvizsgálatára vonatkozóan. Ez az az irányelv, amely közös őszi és tavaszi időpontot határoz meg az órák egy órával történő előre-, illetve visszaállítására. A rendelet minden uniós tagállamra vonatkozóan kötelező. Hadd emeljem ki, hogy ez a kérdés kizárólag az óraátállításról szól, nincs semmi köze az időzónák nemzetközi rendszeréhez.

— Érdemi vagy csak elvi döntés született az ügyben, tehát végleges-e? Az EU-nak melyik intézménye hivatott ebben dönteni?

— Ez az állásfoglalás természetesen nem jelent végleges döntést, hiszen az Európai Bizottság az egyedüli uniós intézmény, amely jogszabályjavaslatokat terjeszthet elfogadás céljából az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elé. A parlament nyilvánvalóvá teheti az álláspontját bizonyos kérdésekben, amelyre az EB-nek három hónapon belül választ kell adnia. A parlament tehát most megüzente az óraátállítás kérdésében, hogy szükségesnek látná a 2001-es szabályozás felülvizsgálatát. Hogy erre mit lép az Európai Bizottság, azt jelenleg nem tudjuk, viszont ennek képviselője azt mondta a szavazást megelőző vitában, hogy semmiképpen nem támogatja az irányelv eltörlését, hiszen ha nem lenne uniós szinten egységes időmérési szabályzat — vagyis ha a tagállamok szabadon dönthetnének erről a kérdésről —, akkor ez a jelenség hatalmas károkat okozna a belső piacnak. Gondoljunk csak például az Unión belüli közlekedésre, hogy milyen nehézségeket jelentene a menetrendek nyomon követése, ha arra is figyelnünk kellene, hogy melyik tagállamban van érvényben éppen a nyári időszámítás, és melyikben nincs. Tehát az EB képviselője nyilvánvalóvá tette, hogy ebben a kérdésben ők mindenképpen egy szinkronizált rendszert tudnak csak elképzelni: vagyis akár marad a jelenlegi felállás, akár történik bármiféle változás az uniós szabályozásban, az ugyanúgy minden tagállamra érvényes kell hogy legyen.

— Hosszadalmas procedúra érvénybe léptetni a döntést? Milyen lépéseket kell megtennie az illetékes EU-s intézménynek?

— Hosszas procedúra várható, hiszen ennek a döntésnek is végig kell mennie a rendes jogalkotási eljáráson az EU-ban, azaz az Európai Bizottságnak kezdeményeznie kell egy jogalkotási javaslatot, amelyet az Európai Parlamentnek és a tanácsnak is jóvá kell hagynia. Mint említettem, egyelőre az EB részéről nincs elindítva jogalkotási javaslat, és az sem biztos, hogy egyáltalán lesz ilyen.

— Ha mégis megszűnne a téli-nyári időszámítás, a kettő közül melyik marad érvényben, a téli vagy a nyári?

— Az EU az úgynevezett nyári időszámítást vezette be. Amikor erről a kérdésről beszélünk, akkor az érvényes szabályozások szerint tulajdonképpen a márciusi és az októberi óraátállításokról egyaránt szó van. Abba korai lenne belemenni, hogy melyik maradna, melyik módosulna, hiszen mint említettem, még nem tartunk itt a kérdésben.

— Mik voltak az eltörlés melletti érvek?

Az óraátállítás kérdésének napirendre tűzését Finnország kezdeményezte azt követően, hogy a finn állampolgárok több mint 70 ezren petícióban kérték a finn kormányt, hogy a jövőben tekintsen el az évi kétszeri óraátállítástól, és maradjon mindvégig a nyári időszámítás. Arra hivatkoznak, hogy az órák előreállítása alvászavarokat okoz, csökkenti a munkaképességet, és komoly egészségügyi problémákhoz vezethet.

A témában volt 2015-ben egy európai parlamenti közmeghallgatás is, ahol szintén olyan kutatásokat mutattak be, amelyek igazolják ezeket az állításokat. Az Európai Bizottság akkor úgy reagált erre a meghallgatásra, hogy a szabályok jótékony hatásúak, és a legtöbb tagállam továbbra is fenn akarja tartani őket jelenlegi formájukban. Most januárban pedig úgy döntött az EB, hogy információkat gyűjt arról, mi indokolhatja az óraátállításra vonatkozó irányelv módosítását, elsősorban a közlekedésre, az energiamegtakarításra és nagyon helyesen az emberi egészségre gyakorolt hatását mérlegeli.

Princz Csaba