Vidék

„Még akkor is, ott is, örökre szeret”

2012.09.09 - 20:22

Határon innen és túlról érkezettek vettek részt szombaton azon a rendezvényen, amelyet az Erdődi Petőfi Kör szervezett Petőfi Sándor és Szendrey Júlia házasságkötésének 165. évfordulója alkalmából.

Az Erdődi Petőfi Kör rendezett ünnepséget szombaton Petőfi Sándor és Szendrey Júlia házasságkötésének 165. évfordulója alkalmából. Kevesen vannak — legyenek azok idősebek vagy fiatalabbak —, akik nem hallottak erről a házasságról, annak izgalmas történetéről, szépségeiről és tragikus végéről. A magyar irodalom egyik legszebb szerelmi története, többnyire azokból a versekből ismerhető meg, amelyeket Petőfi Sándor kedveséhez, majd feleségéhez írt. Ratzky Rita irodalomtörténész beszédében Júlia erdődi éveit próbálta röviden elemezni. Júlia nem volt az az egyszerű XIX. századi lány, aki próbált beilleszkedni az akkori társadalom életstílusába. Bár abban az időben a lányok, a nők körében nem volt megszokott az írói próbálkozás, Júlia Erdődön érlelődött íróvá, így van az, hogy Júlia érzelmeit nem mások által megfogalmazott szövegekből, hanem naplójából ismerjük meg. Ő maga vall szerelméről, lelkivilágáról, arról, hogy mit jelent a férfi egy nő életében. Júlia számára Erdőd biztos otthont adott, amit ő Petőfiért hagyott el, de hála az Erdődi Petőfi Körnek, az 1997-ben elkezdett tevékenységével, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia ismét otthonra talált Erdődön. Margócsy István irodalomtörténész kiemelte, hogy Petőfi és Júlia együttlétük során olyan lépéseket tettek, amelyekkel felhívták magukra a figyelmet. Lázadónak számított akkor az az életmód, amit ők képviseltek. Házasságukat joggal nevezhetjük az első modern értelmiségi házasságnak. Két nagyon éles egyéniség volt, akik így is tudtak egymás iránti szeretetben, egymás iránti rajongásban együtt élni.

Petőfi megteremtette a hitvesi költészetet, ezért történhetett meg, hogy szombaton meg lehetett szervezni a szerelem ünnepét. A boldogságra, a harmonikus életre vágyó ember vágya, hogy társra találjon. Az az ember, aki egyedül van, csak bolyong a világban. Az ember, csak akkor éri el célját, ha társra talál.

Ünnepi köszöntők

Lukács Gyöngyi, az Erdődi Petőfi Kör tagja és Ovidiu Duma polgármester a felújított várbástya szomszédságában lévő obeliszknél köszöntötte a megemlékezés résztvevőit, majd Szakács Imre, a kör elnöke szólt a megemlékezőkhöz. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács nevében szólt, visszaemlékezve arra az időre, amikor iskoláskorában Görbe István magyartanár irányításával Petőfi–emlékek után kutattak. A Petőfi–emlékhelyek képviselőinek a nevében Horváth János, Kiskőrös alpolgármestere, Csendes Lajos, Koltó polgármestere méltatta a nap jelentőségét. Petőfi megzenésített verseit játszotta az erdődi és a bélteki egyesített fúvószenekar, népdalokat énekelt és táncolt Zajta hagyományőrző csoportja, valamint Kása Zsolt és Kása Melinda vezetésével néptáncokat adott elő az erdődi néptánccsoport. Petőfi verset mondott: Székely Zsolt, Huber Asztrik, Czumbel Angéla és Fodor Balázs.

Várlátogatás

Erdőd arról vált híressé világszerte, mert az itt lévő várkastély kápolnájában kötött házasságot Petőfi és Júlia 1847. szeptember 8–án. Ahhoz, hogy vonzóvá tegyék Erdődöt, egy pályázatot készítettek a vár felújítására azzal a céllal, hogy turistákat vonzzanak a térségbe. Tegnap volt az első alkalom, amikor a Petőfi–Júlia megemlékezés résztvevői meglátogatták a felújított várat, hogy megismerjék annak turisztikai vonzásait, megtalálják azokat a helyiségeket, amelyek összekapcsolhatók Petőfi és Júlia ottani tartózkodásával. A legtöbben csalódtak, mert nem egy turistaparadicsommal találkoztak, legjobban pedig az lepte meg őket, hogy csak román nyelvű feliratokat találtak. „Nem logikus — jegyezték meg egyesek —, de az sem baj, ha a román turisták megismerik a Drágffyak, a Károlyiak, valamint Petőfi és Júlia történetét”.

Elek György