Egyre többen teszik fel a kérdést: igazuk van azoknak, akik a demokráciát megvalósíthatatlan álomnak nevezik? Ez a kérdés mindig akkor kerül elő, amikor kirívó módon látható és érezhető, hogy a demokrácia intézményeit is lehet diktatórikusan irányítani. Amikor a többség úgy alakul ki és úgy válik egységessé, hogy a pártfegyelemre hivatkozva kis csoportok véleményével kell egyetértsenek nagyobb tömegek. Jogosan kérdezzük: összeegyeztethető–e a pártfegyelemmel, hogy bizonyos kérdésekben, a párton belüli kisebbség döntsön lényeges dolgokban, a párton belüli kisebbség a többségével ellentétes véleményt érvényesítsen? Mert ez történik ma a nagypolitikában, melyek ágai lenyúlnak a legalacsonyabb szintekre is, holott úgy lenne természetes, ha a legalacsonyabb szinten megfogant gyökerek ágaznának a legfelsőbb szintekre. Az eredeti román demokráciában kezdettől fogva nyájszellem uralkodik. Aki megpróbál párton kívül maradni, esélye sincs arra, hogy bármilyen funkcióba kerüljön, ha párttag kaphat funkciót, de ha pártja ellenzékbe kerül, a funkciót is elveszíti. Ahhoz, hogy valaki folyamatosan tudjon úszni az árral, folyamatosan változnia kell. Igen ám, de a megváltozott embereknek mindig más körülményekhez kell alkalmazkodniuk, olyan körülményekhez, amelyeket szintén emberek változtatnak meg, vagyis a nevelőt is mindig neveli valaki. A nagypolitika ma már átláthatatlan. Még az is érthetetlen számunkra, ami itt, alacsony szinten körülöttünk történik. A pártfegyelem nem csak azt jelenti, hogy közös célunk érdekében szolgáljuk közös ügyeinket, hanem hogy bizonyos jogainkról tudjunk lemondani. Példa erre, hogy olyan községekben, ahol van polgármesterünk és a helyi tanácsban is többséget szereztünk, lehetne alpolgármesterünk is, de mi átadjuk a helyet más pártnak, mert a magasabb érdekek úgy kívánják. Akkor én miért is szavaztam? Azért, hogy átadjam a helyet annak, aki más közösség érdekeit képviseli? Milyen kellene legyen egy pártvezér? Olyan, akinek nem abban telik öröme, hogy törpék között nagy, hanem nagyok között erejének mértékét abból meríti, hogy közössége céljainak elérése érdekében, nagy problémák megoldására vállalkozik.

Elek György