Szerdán több mint száz Szatmár megyei görögkatolikus (és nem csak) zarándok vett részt a máriapócsi zarándokközpont átadásán, amelyet Vasile Bizău máramarosi megyéspüspök Orosz Atanáz miskolci és Kocsis Fülöp hajdúdorogi püspökkel közösen szentelt fel. Magyarország nemzeti kegyhelye, Máriapócs, a helyi görögkatolikus kegytemplom Mária-kegyképe könnyezései által vált zarándokhellyé 1715-ben, s azóta folyamatosan keresik fel a települést és bazilikáját a zarándokok az egész Kárpát-medencéből, hogy lelki megnyugvásra találjanak, s erőt merítsenek az Istenszülő kegykép csodálatos könnyezéséből.

A 300 éves jubileumot gazdag programkínálattal szeretnék emlékezetessé tenni, a határ menti vallási kultúra és a Máriapócs—Nagykároly—Szatmárnémeti, illetve Tokaj—Királyhelmec—Munkács zarándokútvonalak kiépítésével.

A Hajdúdorogi Egyházmegye számára fontos, hogy a görögkatolikus templomot felekezeti vagy nemzeti hovatartozástól függetlenül felkereső hívőket és vallási turistákat megfelelő körülmények fogadják a városban, ezért néhány éve megépítették a zarándokházat, szerdán délután pedig ünnepség keretében átadták és felszentelték a belvárosban található zarándokközpontot is, amelyet az egykori óvodából alakítottak ki — a gyermekintézményből impozáns, árkádos, a település hangulatát és arculatát nagymértékben meghatározó épület lett. A közel 600 négyzetméteres épületben zarándokok fogadására alkalmas termek, orvosi szoba, baba-mama szoba, játszóház és kegytárbolt található, hamarosan elkészül az épület mellett helyet kapó, csak fából és természetes anyagokból álló Noé Bárkája bibliai játszótér, az épület körül kialakított díszköves területen szabadtéri rendezvényeket is lehet majd tartani.

Az örömteli eseményre a központ emeleti részének szinte teljes egészén végighúzódó nagyteremben közel ötszázan gyűltek össze — zarándokok a Felvidékről, Kárpátaljáról, Magyarország különböző településeiről és természetesen Máriapócsról is, hiszen belépve a kegyhely területére mindannyian zarándokokká váltak. Szatmár megyéből több mint 100-an érkeztek Szemák Miklós csedregi parókus szervezésének és Kapin István kegyhelyigazgató támogatásának köszönhetően — 60 hívő Csedregből és Kökényesdről, több mint 40 pedig Szárazberekről, Lázáriból és Szatmárnémetiből; jelen volt az egyházkerület majd' minden papja, valamint Ilyés Csaba nagykárolyi főesperes, a Kalazanci Szent József Egyházközösség plébánosa, illetve Vasile Bizău máramarosi megyéspüspök, aki Orosz Atanáz miskolci és Kocsis Fülöp hajdúdorogi püspökkel közösen szentelte fel a zarándokközpontot. Az ünnepi eseményen természetesen a határ mindkét oldaláról érkezett politikusok is jelen voltak — Simon Miklós, Seszták Oszkár, Tilki Attila országgyűlési képviselők, míg Szatmár megyét Riedl Rudolf, Kovács Jenő és Nagy Szabolcs képviselte —; Semjén Zsolt, a magyar kormány miniszterelnök-helyettese és Kelemen Hunor mondott köszöntőbeszédet.

„Máriapócs nem csak a magyarországi magyarok és nem csak a magyarok, hanem a Kárpát-medencei népek kegyhelye is, hiszen nagy számban zarándokolnak ide román ajkú hívek is” — hangzott el a zarándokközpont átadásán s maga az épület is a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében, uniós forrásból újult meg, míg itthon a a nagykárolyi görögkatolikus templom, a nagykárolyi Kalazanci Szent József római katolikus plébániatemplom, valamint a szatmárnémeti román ajkú görögkatolikus Popp Aurél kápolna épülete újult meg e program keretében.

Hihetetlenül bonyolult identitásunk egyik legfőbb eleme a hit - a nyelv és a kultúra mellett

A Szent Damján férfikórus csodálatos énekeit követően Kapin István kegyhelyigazgató röviden és nagyon színesen bemutatta Máriapócsot mint települést és mint kegyhelyet is, ismertetve a tricentenáriumi év gazdag programkínálatát is, amellyel a 300 éves jubileumot szeretnék emlékezetessé tenni a zarándokok számára, majd Zácheus történetének példabeszédét követően a három püspök olajjal megkente és felszentelte az épületet. „Eleinte berzenkedtem a vallásturizmus kifejezés ellen, de ha a turistából zarándokokat formálunk, hogy amikor elmennek innen, más emberként folytassák az életüket — úgy van értelme a vallásturizmusnak. E gyökerét, talaját, kultúráját és hitét vesztett Európában földi életünk valójában egy hosszú zarándoklat” — mondta Kocsis Fülöp püspök.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig azt hangsúlyozta, a kommunizmus áldozatainak emléknapján „mai együttlétünk szimbóluma annak, hogy helyreálltak a dolgok. Isten népe van együtt és skizofrén dolog, amikor el akarják választani a hívő embert az állampolgártól. Mindenkinek megvan a küldetése, de az ember nem csak test, hanem szellem és lélek is: állam és egyház, önkormányzat és hívő nép együtt — ez a dolgok normális rendje!”.

Máriapócs és Csíksomlyó olyan szent helyek, amelyek közösséggé kovácsolják az oda zarándokolókat és lehetővé teszik az értékeken alapuló jövőtervezést: „Az a nemzet, amely tervezni és építkezni tud, nincs elveszve. Tudjuk, láthatjuk, hogy a folyamatosan változó világ elbizonytalanodó közösségei a vallásban keresik és találják meg azt a támaszt és békét, amelyre szükségük van. Látható és láthatatlan szálak kötnek össze bennünket a határ két oldalán. Olyan értékek, amelyeket az elmúlt évtizedekben közösen erősítettünk meg” — fogalmazott Kelemen Hunor, hozzátéve: Romániában a a történelmi egyházak, közöttük a görögkatolikus egyház ingatlanjainak visszaszolgáltatása egyáltalán nem történik olyan döccenőmentesen, mint ahogy kellene. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy „a Csíksomlyói búcsút az UNESCO szellemi örökség listáján láthatjuk, hiszen Csíksomlyó is egy olyan megáldott hely, ahová évről évre egyre több százezer ember zarándokol el”.

Szabó Kinga Mária