Szerkesztőségünk többször is beszámolt a tanügyminiszter, Sorin Cîmpeanu terveiről a következő tanévet, a diákok felmérését illetően. Legutóbb arról számolt be a tárcavezető, hogy szeretné, ha a gyerekeket tanév végén és tanév elején is felmérnék román nyelv és irodalomból, illetve matematikából, melynek érdekében tárgyalást folytat szakemberekkel a standardizált tesztek kidolgozása érdekében. A tanév szerkezetét tekintve a miniszter visszatérne az évharmados rendszerre a jelenlegi féléves beosztásról. Ezek azonban egyelőre nyilatkozatok szintjén láttak napvilágot. A felvetések kapcsán kerestük Kallós Zoltán tanügyi államtitkárt, aki igyekezett tiszta vizet önteni a pohárba. Kihangsúlyozta, hogy a pedagógusok körében jelenleg is működő rendszer, hogy tanév elején és végén felmérik diákjaik tudását, hogy lássák, ki milyen szinten áll, hogyan kell a tanév során dolgozniuk. Gyakorlatilag jelenleg is vannak meghatározott év végi számonkérések a második, negyedik, hatodik, nyolcadik és tizenkettedik osztály végén, tehát nem teljesen újszerű dolgot terveznek bevezetni. „Egyelőre azonban ezek mind elképzelések, javaslatok, melyek még át lesznek nézve, beszélve, és majd meglátjuk, mi az, ami végül megvalósul belőlük” — pontosított az államtitkár.
„A tanévszerkezetre vonatkozóan az egyik legfontosabb felvetése a miniszternek, hogy az évharmadokra való visszatérést javasolja, szeptember 5-ei kezdéssel és június 16-ai tanévzárással. Gyakorlatilag kicsit meghosszabbítaná az iskolai év hosszát, és így közelítene az iskolai napok száma Romániában az európai uniós átlaghoz, melyhez képest picit le vagyunk maradva” — fogalmazott Kallós Zoltán, majd hozzátette, hogy az Iskola másként hét átkerülne őszre, tavasszal pedig lenne egy Zöld hét, amikor a természettel, környezettel kapcsolatos tevékenységek kapnának helyet, ez a foglalkozás jelenleg nincs a tanévbe belefoglalva, új program lenne. „Gyakorlatilag oktatási szakértők fogják megmondani, hogy az évharmados rendszer vagy a féléves rendszer a hatékonyabb. Ezek jelenleg javaslatok, és várjuk, hogy lássuk, a szakemberek mit javasolnak. A módosítások által ugyanakkor nőne a kisebb vakációk száma is egy tanéven belül. Például ősszel, amikor az óvodásoknak és kisiskolásoknak van a megszokott egyhetes vakáció, azt minden évfolyamra kiterjesztenék, ezáltal pedig nem differenciálódna a tanítási napok száma, ugyanannyi napot járnának iskolába, óvodába a gyermekek óvodától líceumig. Az ősszel beiktatandó egyhetes vakáció azért is jó, mert a szakemberek véleménye szerint amennyiben rövidebb tanítási szünetekkel szakítják meg az oktatási időszakot, nő a tanulás hatékonysága” — mondja az államtitkár, s kihangsúlyozza, hogy a téli vakáció maradna december 22-től január 8-ig, majd a húsvéti vakáció április 7-től 18-ig tartana. Ezenkívül szóba került az is, hogy esetleg februárban is lenne egy egyhetes vakáció, melyet többen kértek. „Igazság szerint az oktatási rendszernek nem feltétlenül a külső tényezőknek kell megfelelnie, viszont az tény és való, hogy sokan szoktak februárban elmenni téli sportokat űzni, és ez gyakorlatilag az egészséges életmódhoz is hozzátartozik, úgyhogy inkább ilyen meggondolásból lenne helyénvaló ezt az egyhetes februári vakációt bevezetni, s nem azért, mert a gazdasági szereplők ezt kérik. Végleges döntés a tanévszerkezetről 2–3 hét múlva várható, valamikor márciusban” — összegzett Kallós Zoltán.

Sógor Beáta