Egyházi szertartással tisztelegtek az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc nagyjai előtt.

Idén heves havazással, hideg széllel, az áram- és vízszolgáltatás kimaradásával indult a nemzeti ünnep. A helyi református templomban délelőtt 11 órára harangoztak be istentiszteletre. A zord

időjárási viszonyok sem tarthatták vissza azokat, akik a nemzet sorskérdéseit a Biblia tükrében szemlélik.

A templomba érkezőket a gyülekezet ifjai az ajtókban egy-egy kokárdával várták, amelyeket a nőszövetség tagjai varrtak szerény figyelmesség, meglepetés gyanánt. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Papp Tibor érendrédi polgármester és a helyi tanács RMDSZ-es képviselői, továbbá részt vettek rajta az irinyi általános iskola tanulói Kőfalvi Erzsébet tanítónő vezetésével. A

Történelmi Vitézi Rend nagykárolyi alcsoportja díszőrséggel tette színessé a liturgikus cselekményt.

Ifj. Geréb Miklós lelkipásztor a Jn 7,1-10.25-30 versei alapján arról prédikált, hogy lehet ünnepelni színből, kényszeredetten, vagy szívből, őszinte hálaadással. Lehet úgy készülni az ünnepekre, hogy bennünk harag, gonosz indulatok gyülemlenek fel, és lehet Jézus békességével. Március 15-ét nem sajátíthatja ki sem az egyes ember, sem valamelyik párt, az mindannyiunké kell hogy legyen.

Az istentiszteletet követően az iskolások verssel, korabeli énekekkel örvendeztették meg a gyülekezetet, majd közösen elénekelték a Himnuszt.

Az istenházából a csípős szélben átvonultak az irinyi származású hősök emlékművéhez, ahol elhangzott a Szózat, majd koszorúzásra került sor Érendréd Község Polgármesteri Hivatala, a község RMDSZ-frakciója, a helyi református egyházközség, valamint a Történelmi Vitézi Rend nagykárolyi tagjai részéről.