A szárazberki Gabriella Gyülekezeti Házban tartotta a helyi és lázári községbeli közösség a március 15-i ünnepségsorozatok első eseményét. Népes hallgatóság előtt tartották meg az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc tiszteletére szervezett ünnepi műsort, egyetlen hely sem maradt üresen a helyiségben.

Helytállás

Az ünnepi istentiszteletet Ilonczai Zsombor helybéli lelkipásztor tartotta, aki Máté evangéliumának illeszkedő passzusát választotta beszéde alapjául. A példabeszéd magyarázatát követően a lelkész felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy vannak idők, amikor erőt és tudást kell felmutatni nemcsak a csatában, valamely különleges helyzetben, hanem a hétköznapokon is. Van, hogy diákként, apaként, anyaként, gyermekként vagy épp keresztényként kell elszakadni a megszokottól és erőn felül teljesíteni.

Március 15. lényege

A március 15-ei emlékműsoron Béres Antal lázári községi RMDSZ-elnök és lázári polgármester lett felkérve ünnepi szónoklatra, aki a fiatalokhoz szólva rámutatott: mindenki számára legyenek példaképek a márciusi ifjak, mert felelősséggel jár élni a 174 éve kiharcolt szabadsággal. Akkor lesz ez a fontos ünnep teljes, ha ezt a felelősséget át tudjuk érezni és át tudjuk élni. A szabadság, a béke és az egyetértés március 15. lényege, mutatott rá Béres.

Ünnepi műsor

Ezután a gyülekezet legifjabb tagjainak műsora következett, amelyikben bemutatták a hallgatóságnak röviden és lényegre törően a forradalom eseményeit, az akkor történtek okát és okozatait. A gyülekezeti házbeli ünnepi műsor a szárazberki Lehajló Rozmaring népdalkórus előadásával ért véget. A forradalmi nóták után a református templom előtt bemutatott néptáncelőadás következett — a szárazberki Lehajló Rozmaring néptánccsoport tagjai tették igazán hangulatossá a műsort.

Koszorúzás

A szárazberki március 15-ei ünnepség záróakkordjaként a falu temetőjéhez vonultak az ünneplők, ahol az RMDSZ községi és helyi szervezete, a polgármesteri hivatal, a szárazberki Hármashatár Egyesület és a Szárazberki Református Egyházközség vezetői és képviselői koszorúztak. Annak a Szoboszlai Istvánnak és családjának a sírhelyére került koszorú, aki 1848-ban, a forradalom idején köztiszteletben álló és nagy közösségformáló lelkésze volt Szárazbereknek. A megemlékezés a magyar himnusz eléneklésével zárult.

Princz Csaba