Kitiltaná a tévékből a gyógyszerreklámokat Végh Sándor szenátor — erősen kérdéses, mekkora sikerrel, ugyanis „a sugárzott média egyetlen bevételi forrása a reklám”, mutatja az érem másik oldalát is Turos Lóránd, a patikareklám szigorításának támogatója.

Mindenki nyúlt már mérgesen a távirányító után, amikor egy jó film vagy krimi izgalmas cselekményét megszakítja a reklám, melyek zömét az utóbbi időben gyógyszerek, gyógyszertárak és élelmiszer-kiegészítők teszik ki. Romániában 2014-ben a Zenith Romania Advertising Expenditure Forecast jelentése szerint a gyógyszergyártók fektettek be legtöbbet a reklámokba, a teljes reklámpiac 13 százalékát a gyártók megrendelései tették ki. 2013-ban például csak a gyógyszerek és szolgáltatások reklámozására becslések szerint 31 millió eurót költöttek. Nem csoda tehát, ha egyesek, jelen esetben Végh Sándor szenátor úgy véli: szigorúan ki kellene tiltani a sugárzott médiából a gyógyszerreklámokat. Turos Lóránd, az Országos Audiovizuális Tanács tagja (CNA) megkeresésünkre elmondta: talán nem is a gyógyszerreklámokkal, hanem a táplálékkiegészítők népszerűsítésével nagyobb a gond: „Az étrend-kiegészítők reklámjai alapján a betegek úgy gondolhatják, hogy ettől megoldódnak a problémáik, meggyógyulnak. Úgy látom, hogy inkább ezzel van a gond. Idős betegek zsebéből pofátlanul kilopják a pénzt azok, akik ezeket csodaszerként forgalmazzák. Persze vannak jó szándékú forgalmazók is, de ha belenézünk néhány teleshoppingba, megértjük, miről van szó. Személy szerint azt gondolom, hogy elsősorban ezt kellene szabályozni a reklámtörvényben, és aztán az audiovizuális szabályozásban is. Hiszen a táplálékkiegészítők reklámozásakor burkoltan olyan gyógyhatást tulajdonítanak az adott terméknek, ami enyhén szólva is túlzás. Ezek nem orvosilag, szakemberek által jóváhagyott termékek. A szabályozás szerint a reklámban senki sem állíthatja például azt, hogy valamilyen táplálékkiegészítőtől meggyógyul például a májbetegsége. Viszont az általános példa az, hogy a teleshoppingban valaki kiáll, és elmondja: régebben rosszalkodott a mája, veséje, de amióta ezt vagy azt szedi, nagyon fitt, nagyon jól érzi magát. Ez értelemszerűen azt sugallja, hogy a kiegészítőtől gyógyult meg. Az ilyen eseteket szoktuk büntetni” — magyarázta a szakember, aki egyébként teljesen egyetért a gyógyszertár-reklámok szigorításával. „Úgy reklámozzák őket, mintha a sarki ABC lenne, és milyen kedvesek ott az emberek, mindenképp érdemes belépni oda, még akkor is, ha különben nincs szükségünk semmilyen gyógyszerre. De ez csak egy töredéke annak, ami a gyógyszeriparban van. A sokkal súlyosabb alapprobléma, hogy az egész piacot a nagy, országos hálózatok működtetik, sok esetben saját termékekkel, egyszerű kupecekként! A gyógyszeripar már rég nem arról szól: a patikában hozzáértő gyógyszerészek kikeverik neked a port, a kenőcsöt, hanem arról, hogy minél nagyobb üzleti forgalom legyen, és minél több terméket adjanak el. Ez a gond. Itt viszont már az Egészségügyi Minisztérium, az egészségbiztosító kellene hogy lépéseket tegyen. Ugyanakkor arról sem lehet megfeledkezni: a sugárzott média egyetlen bevételi forrása a reklám — ha teljesen betiltanánk, pontosabban kitiltanánk a reklámokat a műsoridőkből, nem lehetne ingyen tévézni” — teszi hozzá. Romániában egyébként közszolgálati televízió esetében óránként 8 perc, egyéb csatornák esetében 12 perc a megengedett reklámidő és nem minősül reklámnak a saját csatorna és műsorok népszerűsítése, teljesen tiltott a dohányipari termékek reklámozása, s a kiskorúak védelme érdekében alkoholreklámokat csak 23 óra után lehet sugározni – nem, ne kapja fel a fejét az olvasó: a sör és a bor ilyen téren nem minősül alkoholnak.

Szabó Kinga Mária