Nem szűnik a lobbi egy újabb, Szatmár megyei határátkelő megnyitása, pontosabban a három ideiglenes (csak szombati) egyikének állandósítása érdekében — a minisztériumoknak nem sietős.

„Egy újabb Szatmár megyei határátkelő megnyitása sokkal fontosabb annál, minthogy akár csak egynapos 'csend' legyen körülötte, vele kapcsolatban” — fogalmazott lapunk megkeresésére Magyar Lóránd parlamenti képviselő, aki tegnap az alsóház plénuma előtt, ez alkalommal politikai nyilatkozatában állította ismét a figyelem középpontjába a határátkelő szükségességét. Mint arról korábban már többször is beszámoltunk, a két ország külügyminisztereinek augusztus végi találkozóján döntöttek arról, hogy a román-magyar határszakaszon február közepétől ideiglenesen (szombatonként) működő 10 határátkelőhely közül alig kettőt állandósítanak — s mivel ezek közül három Szatmár megye területén van (Szaniszló–Ömböly, Szárazberek–Garbolc és Nagypeleske–Zajta), logikusnak tűnik, hogy egyikük állandósuljon. Utóbbi lenne a leghasznosabb, mert Rozsály, majd Csengersima vagy Fehérgyarmat érintésével fel lehet jutni a 49-es főútra s onnan tovább az M3-asra. A Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei politikusok közös lobbizásba kezdtek, Magyar szeptember közepén már „nyaggatta” (és nem első alkalommal) Carmen Dan belügyminisztert: mikortól várható az átkelők működésének állandósítása, illetve hogy a két új határátkelő közül az egyik Szatmár megyében lesz-e. Kérdésére október közepén kapott „nesze semmi, fogd meg jól” választ: az üggyel már a külügyminisztérium foglalkozik. „A hatóságoknak meg kell érteniük: a határátkelőhelyek állandósítása a lakosság jogos elvárása, mindennapi igénye, és amíg a schengeni övezethez csatlakozunk, ki kell elégíteni ezt az igényt, mert csatlakozásunk olyan, mint a délibáb, a határátkelőknél lévő zsúfoltság a mindennapi valóság, főleg Pete–Csengersimánál, amely egyrészt egész Észak-Románia és a Moldovai Köztársaság nyugatra, a schengeni övezetbe vezető kapuja; másrészt pedig a személyforgalom mellett jelentős teherforgalmat is bonyolít” — mondta, hozzátéve: a napokban elfogadott egységes informatikai rendszer bevezetése jelentősen megkönnyíti majd ugyan a schengeni övezetbe utazók ellenőrzését, a 2020-tól bevezetendő rendszerben viszont már regisztrálni fogják egyebek mellett az utazók nevét és útlevélszámát is, ami tovább fogja növelni az átkelési időt a határátkelőhelyeken.

Szabó Kinga Mária