Ha tavasz, akkor március. Ha március, akkor 15-e. Ha március 15-e, akkor ünnep. Ha ünnep, akkor kokárda, mely délutánonként készül az RMDSZ-székházban.

A kokárda történetét, magyarsághoz való kapcsolódását, színeinek jelentéstartalmát ismerheti meg minden fiatal és idősebb, aki ezen a héten délutánonként ellátogat az RMDSZ szatmárnémeti székházába, ahol a városi szervezet és a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés (MIK) közös szervezésében kokárdakészítő foglalkozásokon vehet részt. Többek között olyan érdekességeket tudhat meg, mint hogy az ősi magyar piros-fehér-zöld színek együttes használata Mátyás király korától vált általánossá az oklevelek függőpecsétjeinek selyemszálakból font pecsétzsinórjainál, ezt követően általánossá vált a magyar koronázási díszítésekben is, vagy hogy az 1848. évi XXI. törvénycikkbe foglalt magyar háromszínű rózsa ősi színei a piros-fehér-zöld, és hogy a kokárda színeit kívülről befelé kell olvasni, hiszen a készítésekor a vízszintesen sávozott nemzeti színű szalagot körbe kell hajlítani, és ahol összeér, ott cérnával össze kell tűzni.

A már hagyománnyá ért foglalkozás népszerűségét igazolja, hogy a Hám János Iskolaközpont, valamint a Bălcescu-Petőfi és a Vasile Lucaciu Általános Iskola diákjai már megkezdték a nemzeti színű szalagcsokrok készítését a 600 méternyi szalagból, a következőkben pedig a Ion Creangă és a Mircea Eliade Általános Iskola diákjai töltik majd kora délutánjaikat (13–16 óra között) kokárdakészítéssel — a szervezők pedig szívesen várnak mindenkit, akinek kedve van jó hangulatban, kellemes társaságban eltölteni pár órát, megtanulva közben: hogyan is kell csokorba varrni a nemzeti színű szalagot, melyet aztán a március 15-i ünnepségen résztvevők tűzhetnek kabátjukra.

Szabó Kinga Mária