Huszti Zoltán szatmárhegyi gazdálkodó arról beszél, hogyan készült már gyerekkorában arra, hogy földműveléssel, állattartással, szőlészettel, gyümölcstermesztéssel és -feldolgozással foglalkozzon. A fiatal gazda bízik abban, hogy sikeres lesz.

Hosszas egyeztetés után sikerült megbeszélni egy találkozót, azt is úgy, hogy ha valami közbejön, és el kell mennie valahova, akkor nincs harag. Kora reggel érkeztem meg Husztiék lakásába. Huszti Gyula — az idősebb — épp a napi programját készítette elő, közben végezte reggeli dolgait. Huszti Zoltán — a fiatalabb — reggelizés közben mesélt a családi vállalkozásról, ami 1992-ben indult egy élelmiszerüzlettel Sárközújlakon. „Én akkor ötéves voltam — meséli Zoltán. — Az üzlet bővült, Szatmárhegyen pedig elkezdődött a pálinkafőzés, a mezőgazdaságban a földművelés és az állattartás. Előbb egy alkalmazottal és egy traktorral, azóta folyamatosan bővül. Mivel én ebben nőttem fel, bekapcsolódtam a munkába. Emlékszem, gyerekkoromban mindig kialkudtam, hogy délután egy-két órát a farmon töltsek, mert nagyon szerettem kimenni az állatokhoz. Szüleim megpróbáltak a könyvek mellé ültetni, hogy tanuljak, de amikor látták, hogy a tanulással sem maradok el, megengedték, hogy „gazdálkodjak” egy kicsit. Később, a líceumi évek alatt, nyáron a legtöbb időt a farmon töltöttem, az egyetemi évek alatt, amikor már volt gépkocsivezetői jogosítványom, már a gépeken is dolgoztam”.

Zoltán Kolozsváron végezte el a közgazdasági szakot, de azzal párhuzamosan a kertészmérnökit is. Azért ment közgazdaságira, hogy legyen egy alternatíva: ha valamilyen ok miatt nem tudják megtartani a családi vállalkozást, a közgazdasági ismereteinek és a gazdaságban szerzett tapasztalatainak hasznát veheti, ha továbblép egy nagyobb céghez. „A kertészmérnökit azért végeztem el — magyarázza a fiatal vállalkozó —, hogy az elméleti ismeretek mellett legyen szaktudomásom is a gyümölcstermesztésben és a szőlészetben. Én nagyon bízom abban, hogy a családi vállalkozás megmarad. Most úgy tűnik, hogy előrehaladunk, de bármi bekövetkezhet, amire most nem számítunk”. A földművelésnek vannak előnyös és hátrányos oldalai is. Volt már olyan, hogy valaki elkezdett egy olyan tevékenységet, amire nagy volt a kereslet, befektetett, és amire jól beindult, csődöt mondott, mert ugyanazt a terméket behozták külföldről olcsóbban. Egy másik hátrány, ami csak a család szempontjából jelent gondot, az, hogy az állatokat szombaton, vasárnap és a nagy ünnepeken is el kell látni. Gyerekkorban ennek nem tulajdonított nagy jelentőséget, de amióta megnősült, másképp látja a dolgokat. Szerencse az, hogy édesapjával tudják váltani egymást.

A megmaradás titkai

Amikor arról kérdeztem, hogy mi a titka annak, hogy egy gazdasági vállalkozás hosszú távon működőképes legyen, így válaszolt: „Szerintem nincs biztos recept a megmaradásra. Elméletek vannak, sokan mondják, hogy több lábon kell állni és minél több ágazatban tevékenykedni. Nem lehet azt mondani, hogy ha betartunk bizonyos szabályokat, biztos a siker. Egyetlen, ami vitathatatlan: dolgozni kell, figyelni a konkurenciát, az új lehetőségeket és nem szabad lemaradni a fejlődéstől. A román gazdaság az utóbbi húsz év során robbanásszerű fejlődésen ment át. Naponta panaszkodunk, hogy nem megy jól a dolgunk és rosszul élünk. Ha azonban visszatekintünk, hogy honnan indultunk 1990-ben, akkor észrevesszük a különbséget. A mai vállalkozók számára nagy a kihívás, a robbanásszerű nagy fejlődésre kell reagáljanak, és olyan döntéseket kell hozzanak, hogy gazdaságuk fenntartható legyen. A fogyasztók elvárásai is egyre nagyobbak, ezért nehéz tartani azt a szintet, hogy a termelés is jól működjön, az értékesítés is, a szabályok is legyenek betartva, és minden a helyén legyen. A kívülállók számára ez nagyon egyszerű, azt mondják, hogy jó dolguk van a vállalkozóknak. Az, aki egy kicsit is belekóstolt ebbe az életformába, az látja, hogy nem úgy van. Túl sok álmatlan éjszaka van mögötte, és elég egy-két rossz döntés ahhoz, hogy minden elromoljon. 2008-ban, amikor jelentkezett a gazdasági válság, Amerikában és Európa-szerte hatalmas cégek jelentettek csődöt, olyanok, amelyekről mindenki úgy gondolta, hogy sokáig virágozni fognak.

Kreativitás

„Ma már az iskolában is azt tanítják, hogy kreatívnak kell lenni és találékonynak a kihívásokkal, a problémákkal szemben — folytatja Zoltán. — Úgy gondolom, hogy ez teljesen igaz a gazdasági szereplőkre is. Ők is nagyon kreatívak kell legyenek, kell észleljék a piac minden rezdülését, minden változást. És ami lényeges: nem lehet a jövőbe látni, a gazdasági vállalkozás pedig akkor működik jól, ha a vállalkozó tud hosszú távon tervezni és olyan befektetéseket eszközölni, amikre reális szükséglet van. Nem érdemes elkezdeni egy vállalkozást csak azért, hogy én is üzletember legyek. Mi azért maradtunk meg a mezőgazdaság mellett, bővítettünk a gabonatermesztés és az állattartás, a gyümölcstermesztés és a szőlészet terén, mert tudtuk, hogy a jó minőségű, természetes élelmiszerekre mindig szükség lesz, ezeket mindenki igényli. Volt egy periódus, ami nagyon nehéz volt, de most fellendülés tapasztalható. Már az az időszak is elmúlt, amikor bizonyos reklámok sugallatára sokan nem fogyasztottak szalonnát, zsírt és bizonyos állati termékeket, inkább az importból származó olcsóbb termékeket vásárolták, amelyekről bebizonyosodott, hogy milyen káros hatásaik vannak a szervezetre. Ma már a magára valamit adó ember nem fogyasztja az ilyen termékeket, inkább visszaáll az egészséges termékek fogyasztására.”

Fontos a piac

„A piac megszerzése nagyon hosszú, kitartó munkát igényel — teszi hozzá az ifjú vállalkozó. — Én úgy gondolom, nagyon fontos az, hogy mindig azonos minőséget nyújtsunk. Ezeket a termékeket meg kell ismertetni, meg kell adni a vásárlónak a lehetőséget, hogy maga döntse el, hogy igényt tart erre a termékre vagy sem, megfelel az ízlésvilágának vagy sem. Nagyon fontos az ár, de azt is tudni kell, hogy természetes anyagokból készült minőségi árut nem lehet olcsón előállítani”.

Elek György