Páduai Szent Antal nemesi családból származott, eredetileg Fernando névre keresztelték. Tizenhat éves lehetett, amikor belépett az Ágoston-rendi kanonokok közé.

Ekkor vette fel az Antal nevet, védőszentjéül Remete Szent Antalt választva. 1220-ban átlépett a ferences rendbe, és misszionáriusként Marokkóba indult. Betegsége miatt hamar haza kellett térnie, a hajó azonban viharba került, és Szicília partjaira vetődött. Itt élt egy rövid ideig, és itt vett részt 1221-ben a ferencesek generális káptalanján. Ekkor találkozott Assisi Szent Ferencel. Antal kitűnt szónoki képességeivel, ezért azzal bízták meg, hogy Itáliában a katharoknak és Dél-Franciaországban az albigenseknek és valdenseknek prédikáljon. 1227-ben tért vissza Észak-Itáliába, ahol térítő prédikátor és tartományfőnök lett, miközben a Bolognai Egyetemen a teológia ferences lektora volt. 1230-ban visszavonult számos hivatalától, és 1231-ben, útban Padova felé halt meg, az arcellai kolostorban. Az emberek határozott és ismételt követelésére IX. Gergely pápa már tizenegy hónappal halála után, 1232. május 30-án szentté avatta. 1946-ban egyháztanítóvá nyilvánították. Páduai Szent Antal többek között a szegények védőszentje, ezért a katolikus templomokban a szobra előtt található Szent Antal-persely a rászorulók számára felajánlott adományok gyűjtésére szolgál. A szatmári egyházmegyében a szatmárnémeti batizi úti, és a kaplonyi templomok titulusa Páduai Szent Antal. Mindkettő búcsújára június 13-án, hétfőn kerül sor — Szatmárnémetiben tíz órától kezdődik a szentmise és Ft. Barta Barnabás, a székesegyház segédlelkésze mond szentbeszédet, Kaplonyban 11 órától kezdődik a búcsúmise, melyen Ft. Korzenszky Richárd OSB tihanyi bencés perjel mond homíliát. A Szent Antal-búcsúk végén megáldják a hívek által hozott liliomokat.