Helyi érték

Mai rabszolga–történetek

2013.06.01 - 10:00

Az Aranysárkány kortárs német szerző darabja emberi kiszolgáltatottságról, erőszakról, ázsiai vendégmunkások felszínesen, pökhendi európaiak legcsúnyább oldalairól ismert világáról.

 

A karácsonykői Ifjúsági Színház társulata Aranysárkány című előadása tabukat döntött, a színház lehetőségeit feszegető, új utakat nyitott.

Az egyetlen műfaj kereteibe sem illeszthető darabot amúgy a 2010–es esztendő legjobbjának nevezte a német sajtó. Legelőször 2009 szeptemberében, a Bécsi Akadémiai Színházban játszották, a szerző, Roland Schimmelpfennig rendezésében.

Az egymáshoz lazán illeszkedő történetek minden konvenciót sutba dobó sorát látszólag helyszínük — az Aranysárkány nevű thai–kínai–vietnami vendéglő épülete — a valóságban tematikájuk — a minden emberi jogtól megfosztott ázsiai feketemunkások megaláztatásai és szenvedése — köti össze. No meg a tücsök és hangya közismert meséjének tősgyökeres európaiak és illegális bevándorlók viszonyára könnyűszerrel ráhúzható jelképrendszere. Eszközei, amelyek miatt a modern kori rabszolgaság kegyetlen és elfogult, túl sötéten való ábrázolásával lehetne vádolni, mindjárt más színben tűnnek fel, amikor kiderül: kortárs német szerző művéről van szó.

 

Tücskök igaza

Az abszurd határát minduntalan átlépő cselekmény szálai a legképtelenebb módokon találkoznak. A két tucatnyi szerepet mindössze öt színész meséli, játssza, néha csupán egyetlen kellék vagy ruhadarab felcserélésével, esetleg testtartásuk, hangszínük módosításával érzékeltetve a váltást. Férfiak játszanak törékeny, kiszolgáltatott ázsiai, vagy beképzelt európai asszonyt, nők helyzetükkel visszaélő, erőszakos férfiakat — a hangsúly mindig a ki– és elhasznált, reménytelen helyzetükből már kitörni sem próbáló „tücskök” szenvedésén, megaláztatásain van. A „hangyák” sokszor életekkel is felelőtlenül packázó hatalma pedig nem képességeiből vagy több és jobb munkájukból fakad. Egyszerűen pénz és hatalom szülte, mérhetetlen helyzeti előnyük következménye, amellyel úgy élnek vissza, hogy közben áldozataik jótevőjének tartják magukat.

Megoldás? Mesébe illő módokon, mintegy tagadva a megvalósulás lehetőségét. A kihúzott fog egy repülőgépen landol és okoz további bonyodalmakat, az elvérzett kínai munkás patakba dobott holtteste két év múlva ér haza — eleven emberként. És végre boldog.

A nagylelkű hangyák országában minden poklot megjárt tücsök egyetlen bűne, hogy éhes volt.