Február 16-tól várják az előkészítő osztályok a beiratkozókat, április–május folyamán pedig az óvodai csoportokba is be lehet íratni a Szatmár megyei gyerekeket. Az iskola kiválasztása mellett az is nagyon fontos, hogy milyen nyelven tanuljanak a gyerekek.

„Akkor boldogul majd a gyermekem, ha román iskolába jár!”, „Csak a román iskola elvégzésével tud majd elhelyezkedni a munkaerőpiacon!”, „Akkor lesz jövője a gyermekemnek, ha román nyelven tanul!” — sok szülő ilyen meggondolások alapján íratja magyar anyanyelvű gyermekét román óvodai csoportba vagy iskolába.

Romániában élünk, valóban szükségünk van az ország hivatalos nyelvének az ismeretére ahhoz, hogy boldogulni tudjunk a közintézményekben, üzletekben, vagy akár az országban való kiránduláskor, a szomszédokkal, ismerősökkel való kapcsolattartásban. Rengetegen elfelejtik azonban, hogy ahhoz, hogy a gyerek a románt megtanulja, nem szükséges román tagozatra járnia. Ha a magyar gyermeket román előkészítő osztályba íratják, sosem tanul meg helyesen magyarul, idővel elfelejti mindazt, amit kisgyermekkorában megtanult — például a magyar népmesék és mondák varázslatos világát — , az első években pedig a román is nehéz lesz számára: nehezebben fog megtanulni írni és olvasni, ez pedig egyéb tantárgyak elsajátítására is kihathat. Természetesen akkor is teljes értékű ember válik valakiből, ha román nyelven végzi tanulmányait, viszont számolni kell azzal, hogy ily módon eltávolodik a magyar nyelvtől, és ő, illetve majd a gyermeke könnyebben cseréli fel magyar nyelvét, vallását, nemzetiségét a többségire, azaz a románra — hangsúlyozta már korábban is dr. Péntek János egyetemi tanár, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke, hozzátéve azt is, hogy mindamellett, hogy a gyerek anyanyelvén tanul, tökéletesen elsajátíthatja a románt, illetve más idegen nyelveket is.

Szejke Ottilia elemi oktatásért felelős Szatmár megyei szaktanfelügyelő szerint is nagyon fontos az,

hogy a szülők belássák annak fontosságát, hogy ha a gyerek az anyanyelvén kapja meg az elemi ismereteket, akkor ez később sokkal nagyobb hasznára válik, mint az, hogy olyan környezetbe kerüljön, ahol csak részben jut el hozzá az információ, csak részben érzi otthon magát.

„Az anyanyelvi oktatásnak nem csak az a lényege, hogy a gyerek megtanulja az anyanyelvét, hanem nagyon fontos, hogy a környezet olyan képességeket alakít ki a gyerekben, amelyektől sokkal magabiztosabb, a világban helyét jobban megtaláló felnőtté válik” — mondta a szaktanfelügyelő a minden évben aktuális kérdés kapcsán lapunknak

Azok a gyerekek, akik a magyart tanulták meg elsőként beszélni, sokkal gyorsabban tanulnak majd meg írni-olvasni az anyanyelvükön, pontosabban szerzik meg a tudást, ami ráadásul jobban elmélyül. Az anyanyelven tanított fiatal más nyelveket is jobban elsajátít, magabiztosabban használ. Ebből kifolyólag, hogyan is lehet elvárni egy olyan gyerektől, fiataltól, aki a saját anyanyelvét sem ismeri tökéletesen, hogy magas szinten beszéljen más idegen nyelveket?

Különböző tanulmányok és a gyakorlat is azt bizonyítja, hogy a gyerek az anyanyelvén tud a legjobban nem csak tanulni, hanem a képességeit kibontakoztatni.

A pedagógusok évről évre kihangsúlyozzák: nem kerül hátrányos helyzetbe, nem fog kevésbé érvényesülni az, aki mindvégig magyarul tanult az iskolában. Az egyre bővülő magyar egyetemi hálózat, főiskolai képzés sokféle lehetőséget biztosít a továbbtanuláshoz. A szerényebb anyagi körülmények között élő tanulók pedig számos támogatási lehetőséget, ösztöndíjat is igénybe vehetnek.